Úszó naperőmű Albániában – norvég kivitelezők szárazon és vízen

Úszó naperőmű Albániában – norvég kivitelezők szárazon és vízen

Forrás: oceansun.no

Az Ocean Sun nevű norvég, megújuló energiával foglalkozó céggel kötött megállapodást Albánia egy lebegő, pontosabban a víz felszínén úszó naperőműre.

Az erőmű maximális kapacitása várhatóan 2 MW lesz, mely négy darab, egyenként 500 kW-os panelcsoportból áll össze.

A vízinövény-szerű úszó erőművet a szintén norvég Statkraft által épített vízerőmű felduzzasztott tavának felszínére fogják építeni, és már ez év végén megkezdheti a termelést.

Albánia folyamatosan növekvő energiaigényére a szektor privatizálása és liberalizálása lehet a megoldás, hiszen már e két projekt is magántőkéből készült, illetve készül majd.

A norvégok már a spájzban vannak

A norvégok már a spájzban vannak

A Banja erőművet két éve helyezték üzembe, teljesítménye 73 MW, a kivitelező pedig a norvégiai Statkraft cég volt.

A gát Tirana közelében épült, és miután a norvégok kivásárolták az osztrák befektetőpartnereket, egyedüliként fejezték be a 600 millió dolláros projektet.

A 80 méter magas duzzasztógát mögötti vízfelület 14 négyzetkilométeren terül el, így bőven van hely az idén megvalósuló fejlesztéshez, sőt, még az esetleges későbbi bővítések számára is.

A duzzasztógátas vízerőmű is egy nagyobb projekt első fázisa, a következő szakasz egy még nagyobb, 183 megawattos erőmű lesz.

Az építkezéseket a Statkraft saját pénzből fedezi, viszonzásképpen az Albán állam a működtetési jogokat is a társaságnak adta a tulajdonjogon felül, a megállapodás lejártáig.

Albánia merőben új stratégiát állít fel az energiaigényeinek fedezésére: 2025-ig teljesen liberalizálni akarják a hazai villamosenergia-piacot, ezzel a versenyre, kereslet-kínálat viszonyra helyezve a hangsúlyt.

A 2030-as évig körülbelül három és fél milliárd dollárnyi beruházást remélnek a piac privatizálásától, valamint a teljes fogyasztás megújuló energia részarányát 42 %-ra tervezik emelni, ami Európán belül is kiemelkedő.

Árajánlatkérés itt!

Balkáni csoda

Balkáni csoda

Albánia folyókkal erősen szabdalt terület, és ezt igyekeznek is a lehető legjobban kihasználni, ezzel egyedülálló példát teremtve nem csak a régióban, de az egész világon.

Összesen négy országnak, köztük Albániának sikerült eddig végrehajtania a megújuló energia-fordulatot, vagyis a megtermelt elektromosság 98 %-át természetes forrásból, jelen esetben vízenergiából állítják elő, kirekesztve ezzel a fosszilis tüzelőanyagokat.

Ennek tetemes részét a Drin folyón létesített három hatalmas duzzasztó termeli meg, ez az országban megtalálható hat nagytermelők fele, de a vízrajzi adottságokból adódóan számos kisebb vízerőmű is működik.

Elsősorban az ilyen, kisebb hidroerőművek építését szorgalmazzák és támogatják állami szinten, ezek teljesítménye nem haladja meg a 100 megavatott.

A kis duzzasztók nem egész régiókat, hanem elsősorban településeket látnak el elektromossággal, ezekből összesen 37 található meg különböző folyóvizeken, de továbbiak építését is tervezik.

A kis kapacitású hidroerőművek előnye, hogy az építtetésük és üzemeltetésük sokkal kevésbé megterhelő a környezet számára, mint a nagy erőműveké, viszont a termelésből kiveszik a részüket.

Ezen kívül a napenergia-felhasználást is teljes vállszélességgel támogatják, jelenleg 11 kisebb napfarm létesítése van tervben, melyeknek kapacitása egyenként 2 MW körüli.

Ha ilyen ütemben folytatódik Albánia fejlődése a megújuló energiát illetően, akkor elképzelhető, hogy pár éven belül akár energiaexportőrré is válhat.

A lebegő napelempark csak a kezdet

A lebegő napelempark csak a kezdet

A Banja erőmű víztükrén megvalósuló lebegő naperőmű a norvég Ocean Sun első ilyen jellegű munkája, ezzel tulajdonképpen tesztelik is annak használhatóságát a gyakorlatban.

Ha sikerrel járnak, a jövőben más tavakon, vagy akár a tenger felszínén is érdemes lesz ilyen erőművekben gondolkodni, ugyanis a szárazföldi telepítésűekhez képest több előnnyel is rendelkezik.

A vízfelszínen lebegő membránokat, melyekre a napelem-panelek telepítve lesznek, könnyű polimerekből készítik, és viszonylag kis költséggel gyárthatóak és telepíthetőek.

További pozitívuma még a fejlesztésnek, hogy a közvetlen vízhűtésnek köszönhetően körülbelül 15 %-kal hatékonyabban működhetnek a panelek, mint a hagyományosan, háztetőre telepített rendszerek esetében.

Az úszó platformok mobilizálhatóak, tehát szabadon vontathatóak egyik pontból a másikba, ha például az eredeti helyen valami probléma jelentkezne.

Továbbá egy-egy ilyen erőmű az igények szerinti tetszőleges számú panelből is állhat, melyek elhelyezkedésükben is variálhatóak, azaz alkalmazkodni tudnak a vizek szabálytalan alakjához anélkül, hogy a partot alakítani kellene.

A telepeket rögzítő rendszer figyelembe veszi a felszín alatti terepet, a vízmélységet, az áramlatokat és a hullámverést is, valamint 200 km/h erejű szélnek is ellenáll – így nem kizárt, hogy a tengerek felszínén is alkalmazható lenne.

A találmányt az Ocean Sun 2016-ban szabadalmaztatta, és a norvég kormány is támogatta a fejlesztést.

Árajánlatkérés itt!

Egy új kategória születésének lehetünk szemtanúi

Egy új kategória születésének lehetünk szemtanúi

Mint már említettük ez lesz a kisebbik norvég cég első nagy kivitelezése, és ha beválik, ha a rendszer valóban olyan ellenálló és hatékony, mint amilyenre tervezik, akkor az merőben új ajtókat nyitna a nemzetközi napelempiac számára is.

Itt elsősorban a tengerrel rendelkező országok lehetnek érdekeltek, szóval nem kell attól tartanunk, hogy a Balaton egyharmadát vízen úszó napelemek fogják borítani.

Mivel a vízhűtésnek köszönhetően nagyobb teljesítmény érhető el, és a platformok előállítási költsége sem észveszejtően magas, így akár egy gazdaságosabb alternatívaként is szolgálhat a jövőbeni óriás, földi telepítésű naperőművek számára.

Többször került már elő annak a gondolata, hogy az évszázad második felére jó lenne, ha az energiaszükségleteink jelentős részét már napenergiából tudnánk fedezni, és így a nehéz hozzáférhetősége és extrém időjárása miatt lakatlan földterületek napelemparkokkal való hasznosításán kívül már képbe került egy költséghatékonyabb és fenntarthatóbb megoldás is.

Mindenképpen érdemes lesz figyelemmel kísérni a norvég-albán együttműködést, hiszen a technológiai jelentőségén túl a kitűzött határidő is figyelemre méltó, ugyanis ha megkapják a szükséges állami engedélyeket, már 2019 végén, de legkésőbb 2020 elején meg is kezdheti a termelést a „nagy teljesítményű vízililiom”.

Ajánlatkérő űrlap

Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.

Kérdésed van?
Tedd fel nekünk itt!
Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.