Ha elöregednek a napelemek – gondolunk a jövőre is?

Ha elöregednek a napelemek – gondolunk a jövőre is?

Amit ember készített, az el is romlik, így tartja a régi mondás, és amennyiben nem egy tömör titángolyóról van szó, meg is állja a helyét.

A szakértők és a természetvédelmi szervezetek nem győzik hangsúlyozni, hogy mennyivel tudatosabban kellene kezelnünk a fogyasztásunkból származó hulladékot, legyen szó akár műanyagról, fémről vagy papírról.

Csakhogy a pillanatnyi üzleti érdekeket többnyire nem szolgálja a tudatos hulladékgazdálkodás szinte semmilyen formában, azaz ha jövedelmezőbb valamit környezetkárosítóan gyártani, akkor inkább a büntetés is vállalható a profitért.

Sajnos ez a rabló kapitalista hozzáállás előbb-utóbb oda fog vezetni, hogy már a közvetlen környezetünk is élhetetlenné válik, akkor viszont már késő lesz a nagy cégek orrára koppintani, hogy fenntarthatóbban kellett volna gondolkodni.

Ha csak az óceánok állapotára gondolunk: szabályos szigetcsoportok alakultak már ki műanyaghulladékból, és élőlények tömege pusztul el valamilyen szemét közvetlen hatásától.

De idehaza is találunk példát: a Tisza a legutóbbi jelentések szerint telis-tele van mikroműanyaggal, ami lerakódik az élőlényekben, a növényekben, a talajban, a talajvízben, és bennünk, emberekben is.

De mi a helyzet a napelemekkel?

De mi a helyzet a napelemekkel?

A napelemek érdekes helyzetben vannak ilyen szempontból, ugyanis az élettartamuk, felhasználhatóságuk jóval hosszabb, mint egy műanyag terméké, csomagolásé; azonban hosszú távon, évtizedek távolságában ugyan, de sajnos számolnunk kell hulladékkal is.

A 25-30 éves garancia rövidebb, mint a várható élettartam, azonban ez csak első hallásra tűnik soknak, és ha nem figyelünk, igen hamar elszáll az az idő.

A garancia leteltével sem kell feltétlenül azonnal cserélni a napelem-paneleket, mivel jó esetben a magas minőségűek ennél jóval tovább bírják, csupán valamennyi teljesítmény-visszaesés várható.

Mert hát nézzünk szembe a tényekkel: a napelemek sem tartanak örökké, egy idő után sajnos kiöregednek, de egyéb meghibásodás, sérülés miatt is előfordulhat, hogy cserélni kell őket.

Jelenleg még nem számottevőek a hulladékká vált, netán sérült, selejtes panelek, az idő előrehaladtával viszont mindenképpen fel kell készülni a kezelésükre.

Tragédiára semmiképp se kell gondolni, hiszen a tüzelőanyagokon kívül nemigen van olyasmi, amit ne lehetne valamilyen módon újrahasznosítani, és ez alól a napelemek sem képeznek kivételt – csupán a technológia kiforratlan még.

Vannak, akik egyenesen károsabbnak tartják ilyen szempontból a napelemeket, mint a nukleáris hulladékot, azonban ez a feltételezés több, mint hibás: míg az atomhulladékra eddig egyetlen megoldás született, vagyis az eltemetés (több ezer évre), addig a szolár-panelek esetén ez nem lenne se gazdaságos, se praktikus.

Köztudott, hogy amíg a reaktorszemét brutálisan veszélyes, ráadásul semmit nem lehet vele kezdeni elhasználódás után, addig a napelemek egy része – akárcsak az autóknál – visszanyerhető.

De mégis mit lehet kezdeni egy elhasználódott napelemmel? – tehetné fel bárki a jogos kérdést.

Árajánlatkérés itt!

Növekvő mennyiség

Növekvő mennyiség

Mivel az elmúlt években Magyarországon nagymértékben megnövekedett a napelem-telepítések száma, így nem árt egy kicsit előre is gondolkodni.

Tény, hogy tavaly az azt megelőző évhez képest 75%-kal nőtt a napenergia-termelés, ami csodálatos hír, és ez mind a polgári befektetéseknek, mind a céges vagy állami nagyberuházásoknak is köszönhető, és ha a tendencia ilyen ütemben folytatódik, akkor egy évtizeden belül a hazai áramtermelés jelentős részét a napenergia fogja adni.

Hazánk napelem-készlete még igen fiatal, ugyanis a legtöbbje még három éves sincs, azonban Nyugat-Európában, ahol a technológiát már jóval régebb óta alkalmazzák, a felszerelt napelemek egy része egy évtizeden belül kiöregszik és cserére szorul.

Egy elhasznált napelem-panelnek vannak újrahasznosítható részei, például olyan anyagok nyerhetőek vissza belőle, mint ezüst, réz, alumínium, szilícium, csakhogy a technológia jelenleg igen drága és munkaigényes a veszélyes anyagok (ólom, savak) miatt, ami azt jelenti, hogy az újrahasznosított anyagok nem biztos, hogy kereskedelmileg eladhatóak lesznek.

A szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás dicséretes dolog, de tisztában kell, hogy legyünk az árnyékos oldalával is: az újrahasznosításra szánt anyagokat a szétválogatás és tömbösítés után valakinek meg is kell vennie ahhoz, hogy újra hasznosuljon, különben egy idő után ugyanúgy megy az ömlesztett szeméthez.

Csakhogy egy nagyvállalat nem biztos, hogy hajlandó lesz az újrahasznosítással bajlódni, inkább megveszi az új anyagokat, bár már sok van közülük, amelyik elkötelezte magát az újrafelhasználás és a környezet megóvása mellett.

Értéket nem hagyunk veszni!

Értéket nem hagyunk veszni!

A napelemekből visszanyerhető fémekkel, anyagokkal is hasonló a helyzet: mivel költséges a feldolgozásuk, ezért lehetséges, hogy nem lesznek versenyképesek az új alapanyagokkal szemben.

Erre remek megoldás lenne az államilag támogatott újrahasznosított anyag-felvásárlás, ösztönözve a gyártókat, feldolgozókat, hogy részben ezeket válasszák az újonnan bányászott helyett.

Európában tíz év múlva évi kétmillió tonnányi hulladék napelem fog keletkezni, így a megoldás is egyre sürgetőbb, különben ekkora mennyiségű szeméttel fog gyarapodni a már így is tekintélyes mennyiség.

A francia CEA intézet több nemzetközi, többek között a magyar Bay Zoltán Kutatóintézet közreműködésével, nagy erőkkel kutatja, hogy hogyan lehet a jövőben a keletkező fotovoltaikus hulladékot hatékonyan kezelni, és gazdaságosan újrahasznosítani a bennük megtalálható értékes alapanyagokat.

Amennyiben sikerrel járnak, és ki tudnak dolgozni olyan visszanyerő és finomító eljárásokat, amelyekkel újra kereskedelmi forgalomra alkalmas állapotba lehet hozni az újrahasznosított alkatrészeket, akkor felfoghatatlanul sok hulladéktól óvják majd meg nem csak kontinensünket, de az egész világot.

Még időben vannak, hiszen a panelek tömeges elöregedése egyelőre várat magára, és minél hamarabb születik a kísérletekből hatékony és gazdaságos technológia, annál kisebb az esélye, hogy akár egyetlen lecserélt napelem is kárba vesszen.

Árajánlatkérés itt!

Aggódni egyelőre nem kell

Aggódni egyelőre nem kell

Szó sincs arról, hogy égne a ház, és hónapokon belül meg kell születnie a megoldásnak a katasztrófa elkerüléséhez.

A napelemek továbbra is a legjobb és legmegbízhatóbb alternatíváját jelentik a széndioxid-kibocsájtással járó áramtermelésnek, tehát előre aggódni valószínűleg nem érdemes.

Tíz év alatt annyi változás, fejlesztés mehet végbe, hogy talán, mire oda kerülünk, hogy ideje lenne elkezdeni újrahasznosítani, már rutin eljárásról lesz szó, amivel fillérekért lehet értékes anyagokat visszanyerni, a maradékot pedig máshol felhasználni.

Hiszen az összes alkotó, vagyis mind a fémek, a műanyag, mind az üveg újra felhasználható, tehát nem a kutatás lehetséges sikeréről beszélünk, mivel az már szinte biztos, hanem hogy hogyan lehet még hatékonyabbá tenni.

De maguk a napelemek is egyre fejlődnek, egyre korszerűbbek, ezzel együtt a működőképesség ideje is egyre kijjebb tolódik.

Szóval valószínűsíthető, hogy mire a mostanában frissen felrakott és következő generációs napelemek kiöregszenek, addigra a kezelésük már olyan mindennapos lesz, mint a papír újrahasznosítása.

Ajánlatkérő űrlap

Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.

Kérdésed van?
Tedd fel nekünk itt!
Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.