Túlfeszültségvédelem és egyéb biztonsági intézkedések napelem rendszereknél

Bármilyen termékről van szó a hatékonyság mellett az egyik legfontosabb dolog, hogy biztonságosan lehessen használni.

Ez különösen igaz például az elektromos energiát használó gépekre, berendezésekre, így a napelem rendszerre is.

De biztonsági szempontból mennyire és hogyan van felszerelve egy fotovoltaikus rendszer?

Mi az a túlfeszültségvédelem és miért fontos?

A következő néhány bekezdésben többek között ezeket a kérdéseket is vizsgáljuk.

A túlfeszültségvédelem fontossága

A háztartásokban több magas fogyasztású elektronikus készülék is működhet, például számítógépek, tévék, klíma, elektromos autó vagy esetleg napelemes rendszer.

Ezek a készülékek, ha nem látnák el őket a szakszerűen megtervezett és megvalósított túlfeszültségvédelemmel, akkor ki lennének téve a kockázatnak, hogy a csatlakoztatott vezetékeken (pl. gyenge- vagy erősáramú kábelek, vezetékek) keresztül túlfeszültség történik, ami meghibásodásokat okozhat.

A túlfeszültséget többnyire a légkörben keletkezett, például közvetett vagy közvetlen villámlás válthatja ki, amit a háztartásba futó vezetékek juttatnak el az elektromos készülékeinkhez.

Ez amellett, hogy a berendezéseink épségét is kockáztatja, akár az emberre is életveszélyes lehet.

Az ilyen típusú rizikót lehet csökkenteni a körültekintően megtervezett és kivitelezett túlfeszültségvédelmi rendszerrel.

Túlfeszültségvédelem fotovoltaikus rendszernél

A napelem rendszerrel elérhetjük a villanyszámla-mentességet, illetve szinte teljesen függetlenné válhatunk a szolgáltatótól, és mindezt úgy, hogy az energiatermelés emissziómentesen zajlik, és 8-10 éven belül megtérülhet a befektetés.

De ehhez, ahogy az előbb említettük is, szükség van a fotovoltaikus rendszer és a háztartásunk megfelelő védelmére az olyan veszélyforrásoktól mint a villámcsapás és a túlfeszültség.

Azonban, ha kellően odafigyelünk és megtesszük az indokolt óvintézkedéseket akkor elkerülhető a tűz keletkezése, és az egyéb meghibásodások.

Van néhány tévhit is a napelem rendszerek meghibásodásával kapcsolatban.

Ilyen példának okáért az, hogy mivel a háztetőre vannak szerelve a panelek, ezért nagy eséllyel magukhoz vonzzák a villámokat.

A másik, ami gyakran előkerül, hogy pontosan mikor van szükség a villámvédelemre.

Többen is állítják, hogy minden egyes fotovoltaikus rendszernek rendelkeznie kell villámvédelemmel.

Árajánlatot kérek >>>

Napelem támogatásra/pályázatra szeretnék jelentkezni

Napelemet: CSOK-ból | Lakástakarékból | Önerőből | Vállalkozásomnak

Ingyenes felmérés

Ezek azonban téves állítások!

A magyarországi villámvédelmi jogszabály kimondja, hogy mindössze a nagyobb teljesítményű, vagyis 10 kW feletti készülékeknél indokolt kiépíteni a napelem villámvédelmét.

Tehát nem kötelező a villámvédelem minden napelem rendszernél, azonban ajánlott mérlegelni a vagyon- és személybiztonságot, ami miatt már érdemes átgondolni a rendszer villámhárítójának kialakítását.

Ennek a kivizsgálásához mindenképp érdemes szakértők véleményét kikérni, hogy meghatározzák a kockázat mértékét, és a napelem villámvédelmének indokoltságát.

Azt is jó tudni, hogy a kivitelezési terv szükséges a villámvédelmi berendezés elkészítéséhez.

Amit a külső villámvédelemről tudni érdemes

Köztudott, hogy a napelem rendszerek zöme az ingaltanok tetőszerkezetén helyezkedik el, ami által ki van téve az időjárás szélsőségeinek, például a közvetlen villámcsapásoknak is.

Azért, hogy ne tegyen kárt a napelemekben és az inverterben, több előírást és szabványt betartva kell kiépíteni a külső villámvédelmet.

És hogyan is kell elképzelni ezt a külső villámvédelmet?

A tetőszerkezetre telepített napelem rendszer nagyságától függően kell egy 20-60 m sugarú (spekulatív) gördülő gömbbel létrehozott villámvédelmi felfogórendszer védelemmel ellátott terében elhelyezni a paneleket és az egész berendezést.

A közvetlen villámcsapás mellett a közvetett átütések ellen is meg kell védeni a lakókat, a berendezést és az ingatlant.

Hozzátartozik továbbá, hogy ügyelni kell a belső villamos tartalom esetében a másodlagos villámhatás veszélyeztetésére (H1-H5), aminek függvényében szükség van arra, hogy a mindkettő követelményrendszer feltételeinek megfelelő belső villámvédelmet (B0-B4) létesítsenek.

Előírások és biztonsági intézkedések

A külső villámvédelem, ahogy azt fentebb említettük is, a közvetlen villámcsapástól és annak tűzgyújtó hatásától biztosít védelmet.

A villámok okozta másodlagos túlfeszültség is kiküszöbölhető az egy- vagy többfokozatú potenciálkiegyenlítéssel, és a belső villám- és túlfeszültséggel szembeni felkészültséggel.

Ilyenkor a következő előírásokat ajánlott betartani:

az LPZ villámvédelmi zónarendszernél (MSZ IEC 1312-1), amikor az LPZ 0/1 zónahatárt nézzük, akkor az összes zónahatár-átlépési pontnál ki kell alakítani villámáram-levezetőképes (10/350) villámvédelmi potenciálkiegyenlítést;
továbbá fontos, hogy csatlakoztatva legyen az épületekhez tartozó kisfeszültséggel rendelkező energiaellátó hálózatához a napelem rendszerünk;
lényeges teendő még, hogy a tetőre szerelt napelemek és tartószerkezetük egy pontját fontos összekötni egy 16 mm²-es rézvezeték segítségével az ingatlan EPH-főcsomópontjával és a villámvédelmi földelő rendszerrel;
nem szabad megfeledkezni arról, hogy a fotovoltaikus rendszerünk DC oldalú (egyenáram) pozitív és negatív kimenetére rá kell csatlakoztatni a villámáram-levezetőképes (10/350) túlfeszültség-levezetőket, illetve az inverterhez tartozó egyenáramú bemeneteket.

Ahhoz, hogy elkerüljük az esetleges üzemzavarokat, lényeges kellő figyelmet fordítani a túlfeszültség védelemre.

Ellenőrzés és felülvizsgálat

Időről időre a villámvédelmi berendezéseket is szükségszerű felülvizsgálni és ellenőrizni.

Természetesen, ehhez is szakemberre lesz szükség, aki rendelkezik a kellő tapasztalattal és végzettséggel.

Egy újonnan telepített napelem villámhárító berendezésnek eleget kell tennie a hatályos OTSZ-ben dokumentált szabályoknak.

Korábban a tűzveszélyességi osztályra vonatkozó hatályos jogszabály az építményeket/épületeket érintette, most azonban már a bennük tárolt anyagokra.

Ebből adódóan az adott ingatlan kockázatának módját, illetve az indokolt villámvédelem kialakításának módját és jellegét meghatározza a már benne tartott, készített, felhasznált anyagok és azok mennyisége.

Ebből kiindulva időnként 3, olykor 6 évente válik időszerűvé a felülvizsgálat.

Azt még fontos megjegyezni, hogy ha az ingatlanon, vagy ingatlanban bármilyen lényegi módosítás történik, abban az esetben ajánlott megismételni a villámvédelmet.

Amennyiben bármilyen kérdés felmerülne benned a túlfeszültségvédelem vagy a napelem rendszerek kapcsán, töltsd ki űrlapunkat és partnereink, amint lehet visszahívnak és válaszolnak a kérdéseidre!