2020-ban elkezdődhet egy „zöld évtized”?

Minden változás elkezdődik valahol, ha kell, akkor csak apró lépésekkel.

Nem feltétlenül kell mindig a legnagyobb csinnadrattát, a teátrális gesztusokat keresnünk, jellemzően, ha valamit úgy indítanak el, akkor az idő előrehaladtával hamvába hal.

Azonban az a folyamat, ami a 21. század második évtizedének utolsó éveiben történt, a harmadikat alapjaiban határozhatja meg.

Egyre több és több teret kezdtek kapni világszerte a környezetvédelmi törekvések, egyre több hang szólalt fel a mértéktelen, hedonista, a földet kizsákmányoló energiapolitika, gyártástechnológia, és minden egyéb ellen, ami a mostani helyzetbe sodorta a bolygónkat.

Évtizedek óta folyamatosan lehetett hallani, hogy nem jó irányba haladunk, nem lesz jó vége a dolognak, nem lehet a végletekig kitolni a szennyező, káros eljárások élettartamát.

De a pillanatnyi anyagi érdek és az erősebb lobbi tevékenység valahogy mindig kijárta a hosszabbítást.

A globális változások azonban, úgy tűnik, gyorsabb ütemben mennek végbe, mint amit korábban jósoltak, azaz a Föld hamarabb nyújtja be a nem várt számlát.

Lehetséges lenne azonban, hogy a 2020-as év, egy új évtized kezdete markáns változásokat hozzon mind technológiai, mind energetikai fronton?

Nos, a jelek egyelőre bíztatóak.

A látszat fenntartása

A fenntarthatóság egy olyan kifejezés, amit az utóbbi időben egyre többször hallunk, azonban még az sem biztos, hogy azok tisztában vannak a jelentésével, akik olyan hevesen hangoztatják.

Pedig egyáltalán nem bonyolult, mindössze annyit jelent, hogy ne nyújtózkodjunk annál tovább, mint ameddig a takarónk ér – azaz meghatározni azt a határt, ami még kivitelezhető, ami még kielégíti az igényeinket, de nem harap ki nagyobb részt a természetből, mint amennyi regenerálódni tud.

Sajnos minden évben egyre hamarabb és hamarabb érkezik el a nap, amikor hivatalosan is elhasználtuk azt, ami arra az évre jutott volna, és vissza is termelődne.

Vagyis a két végéről égetett gyertyának egyre nagyobb a lángja, egyre csak olvad a viasz, mi pedig egyre kisebb helyen szorulunk össze.

Szerencsére a fogyasztóképes társadalom az elmúlt időszakban már elkezdett érzékenységet, sőt immunitást mutatni a nagyvállalatok némely álságos marketingfogására, amelyek a fenntarthatóság helyett sokkal inkább a látszat fenntartására törekszenek.

Ha egy termék környezetbarátnak van kikiáltva, holott a legkevésbé sem az, netán a teljes kínálatból mindössze egyetlen produktum törekszik megfelelni a zöld igényeknek, és az adott cég erre hivatkozva próbálja jobb színben feltűntetni magát, azon a legtöbben már átlátnak.

Sajnos a pénzért megvásárolható, részrehajló kutatások korának még nincs vége, azonban az vélhetően már csak idő kérdése, mikor ismeri fel a jelenleginél is több multinacionális cég, hogy az igények bizony változnak.

Árajánlatot kérek >>>

Napelem támogatásra/pályázatra szeretnék jelentkezni

Napelemet: CSOK-ból | Lakástakarékból | Önerőből | Vállalkozásomnak

Ingyenes felmérés

A változás szele

Túl azon, hogy a fogyasztók egyre nagyobb hányada például elutasítja az egyszer használatos műanyag zacskókat, az energiafelhasználási szokásaik is változóban vannak.

Ugyan még élnek és javában aktívak azok a korábbi generációk, akik életük nagy részében nem kellett, hogy a környezeti terhelésre gondoljanak, hiszen az ő idejükben még nem volt akkora a tömegtermék-dömping, és nem volt a csomagolás csomagolásának a csomagolása is becsomagolva, az energiaárak is egy relatíve állandó szinten voltak tartva, azonban a 20. század második felében a dolgok kicsit eldurvultak.

A mostani fiatalabb, de már vásárlóképes rétegnek azzal kell szembesülnie, sajnos idehaza jelentős mértékben, hogy annak is örülhetnek, ha van a lakóhelyükön szelektív hulladékgyűjtés.

A szándék viszont egyre többekben fogalmazódik meg a változásra, így a többször használatos, tartós szatyrok, csomagolásmentes termékek is fokozatosan helyeződnek az előtérbe.

Energetikai szempontból is hatalmasat fejlődtünk fél évtized alatt, ugyanis folyamatosan növekvő igény van a gazdaságosabb, hatékonyabb áram-felhasználású eszközökre, és az elhasznált berendezéseket is egyre több helyen lehet leadni.

Az pedig, hogy mennyien fordultak a megújuló energia felé, kifejezetten biztató tendencia!

A nyugat-európai viszonyokhoz a saját régiónkban leginkább mi, magyarok vagyunk a legközelebb, ami a zöld energiát illeti, hiszen mind a lakosság, mind pedig a vállalatok, önkormányzatok jelentős számban fektettek be napelem rendszerekbe, vagy más egyéb karbonsemleges energiaforrásba.

A napelem feltörekvőben

Mint arról már korábban is többször írtunk, a hazai napelem-állomány folyamatosan gyarapszik, és ebben hatalmas része van a lakossági telepítéseknek.

Az erre az évtizedre kitűzött hazai napenergia-cél most még kicsit távolabbra van, mint egy karnyújtás, hiszen a 4000 MW naperőművi összteljesítményt csak 2030-ban tervezik elérni, ennek viszont már a jelentős része már megvalósult korábban.

Azaz nem kizárt, hogy már jóval a kitűzött időpont előtt elérjük a határt, vagyis várhatóan a harmadik évtizedben ennél magasabb szám is elérhető lesz.

Ehhez társulnak még a magánkézben lévő, háztartási-méretű naperőművek is, tehát a hazai energiatermelés jó kilátások elé néz.

Ellentétben Hollandiával, ahol a közelmúltban vissza kellett fogni a napelem telepítéseket, mert a közműhálózat nem bírta tovább a többlettermelést, nálunk még mindig kitart, úgyhogy a gyarapodásnak egyelőre semmi sem szab gátat.

Árajánlatot kérek >>>

Napelem támogatásra/pályázatra szeretnék jelentkezni

Napelemet: CSOK-ból | Lakástakarékból | Önerőből | Vállalkozásomnak

Ingyenes felmérés

Más területek

Az energiatermelés más területein is ígéretes kezdeményezések láttak napvilágot, például az atomenergia, és a hidrogén felhasználás körében.

Az atomenergia, valljuk be, sokat veszített a népszerűségéből, és igaz, ami igaz, valóban ráfér még a fejlesztés.

Bírálói szerint a nukleáris energiafejlesztés közel sem hoz akkora hasznot, mint amekkora kárt okoz a hulladékával az anyatermészetnek, és amíg a fúziós reaktor létre nem jön, addig nem is nagyon van értelme fejlesztgetni a régi technológiát.

Azonban mégis vannak, akik megpróbálják kihozni belőle a maximumot: a brit Moltex Energy például egy olyan reaktorral kísérletezik, amely a szokványos hűtővíz helyett egy folyékony sóolvadékot használ, ezzel csökkentve a kibocsájtott káros sugárzást.

Mivel a kutatáshoz közösségi adakozással kalapolták össze a szükséges pénzmagot, és kifejezetten nagy érdeklődés mutatkozott iránta, így van remény, hogy az elkövetkező években ezen a téren is markáns változás megy majd végbe.