Német áttörés energiatermelésben, a mezőgazdaság és a napelemes rendszer házasításában!

Német áttörés energiatermelésben, a mezőgazdaság és a napelemes rendszer házasításában!

A német energiagazdálkodásra vonatkozóan két igen figyelemreméltó bejelentés is történt a Fraunhofer ISE részéről 2019 áprilisában.

Az egyik a német nemzeti energiatermelést, a másik pedig az agrárgazdálkodást érinti, és valószínűleg előrevetítik mindkét ágazat várható jövőjét az elkövetkező évtizedekben.

A kutatóintézet az eredményeket a korábbi évek adataival összehasonlítva tette közzé, ezzel is alátámasztva a fejlődés mértékét, valamint okot adva a bizakodásra.

Rekord a megújuló energia termelésben

Rekord a megújuló energia termelésben

A Fraunhofer ISE egyik nagy bejelentése az volt, hogy 2019 márciusában a német energiatermelésnek több, mint a felét, azaz 54,3%-át a különböző megújuló energiaforrások állították elő.

A szél-, nap- és vízenergia, valamint a biomassza és atomenergia együttesen már több elektromosságot termelt, mint a fosszilis energiahordozók felhasználása, ami rekordteljesítmény.

Már az előző év, vagyis 2018 márciusi adatok is csúcsteljesítménynek számítottak, az akkori 48,6%-hoz képest viszont az idei számok 5,7%-os további növekedést jelentenek.

Az Energy Charts kimutatása szerint a megtermelt elektromosság legnagyobb részét, vagyis 34,2%-át a szélenergia biztosította; a csúcsértéket a hónap elején mérték, ekkor meghaladta az az 57,7%-os részarányt.

Azonban a napelem-szektornak sincs mit szégyellnie, ugyanis az össztermelés 7,3 százalékát biztosították, ennek csúcsértéke március 30-án volt, amikor is elérte a nettó 17,9%-ot!

Ez a szám a jövőben valószínűleg tovább fog növekedni, ha megvalósulnak a további tervezetek, és az újabb és újabb napelempark-projektek.

Árajánlatkérés itt!

Lassulás is várható

Lassulás is várható

Azonban az újonnan elfogadott energiatörvény miatt innentől kezdve valamennyit veszíteni fog a tempójából a növekedés, ezzel ugyanis elég jelentősen lefaragták a megújuló energia, köztük a napelemes rendszerek állami hozzájárulását.

Ez nem azt jelenti, hogy megvonják a támogatást, sőt, továbbra is bátorítják a megújuló energia kiaknázását, viszont csak így képesek megállítani a lakossági villamosenergiaárak robbanásszerű emelkedését.

Arról a tervükről továbbra sem tettek le a németek, hogy 2035-re már stabilan az éves termelés 55 százalékát a megújuló energiaforrások biztosítsák, de ehhez valamennyire szükséges, hogy gátakat szabjanak a beruházásoknak.

Meddig mehet még lefelé?

Meddig mehet még lefelé?

Bruno Burger, a Fraunhofer ISE Energy Charts részlegvezetője szerint a mélypont legkésőbb május végéig be fog következni, de ez azt jelenti, hogy az év második felében újra megindulhat a növekedés, még ha nem is az eddig tapasztalt tempóban.

Hozzátette még, hogy Németországnak égető szüksége lenne még legalább évi 10 GW újonnan telepített napelem-kapacitásra, függetlenül mindenféle állami tendertől és nagyipari energiadömpingtől.

Azonban ne feledkezzünk el a többi forrásról sem: a márciusi rekordtermelés 8,1%-át a biomassza, míg 4,7%-át a vízenergia biztosította.

A szénfelhasználásban komoly visszaszorulás mutatkozik, a szénerőművek által megtermelt energia részösszege például 7,4 százalékra esett vissza.

Negyedéves szinten a különböző megújuló forrást hasznosító elektromos energia előállítás a nettó össztermelés 45,4 százalékát biztosította, ami az előző évihez képest 19 százalékos ugrást jelent!

Árajánlatkérés itt!

A napelemes áramtermelés a mezőgazdasággal is jól megfér

A napelemes áramtermelés a mezőgazdasággal is jól megfér

Az intézet másik nagy bejelentése a hónap közepén arról szólt, hogy komoly sikereket értek el kísérleti szinten a naperőművek és a növénytermesztés házasításában.

Hogy is kell ezt elképzelni?

Egy évek óta futó projektről van szó, a kutatás lényege pedig az, hogy hogyan, és milyen hatásfokkal lehet létrehozni a gyakorlatban is egy 1981-ben megírt tanulmányt, vagyis az agrofotovoltaikát.

A cél az, hogy megtalálják az ideális arányt az adott egységnyi terület (jelen esetben egy hektár) párhuzamos hasznosításában, vagyis lehetséges-e egyszerre földet művelni és napenergiát termelni?

A jelek szerint igen, ugyanis a napokban publikált eredmények szerint a két termelési terület összevonásával összesen 186%-os hatásfokot sikerült elérni.

Tető alá hozták

Tető alá hozták

A jelenlegi leghatékonyabb eljárás úgy néz ki, hogy a megművelt, bevetett terület fölött 5 méterrel helyezték el a napelem-paneleket, acél szerkezeteken.

Négyféle növénnyel végezték eddig a kísérletet: zellerrel, burgonyával, téli búzával és lóherével.

Arra voltak kíváncsiak, hogy a korlátozott fénymegvonás mellett milyen arányban csökken az adott növények terméshozama.

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a lóhere tulajdonképpen meg sem érzi a különbséget, de a búza és a zeller hozamvesztesége is megállt 20 százalék alatt.

Azonban az itt jelentkező veszteséget bőségesen pótolták a napelemek, ugyanis 194 kW-os teljesítményükkel 62 háztartás energiaszükségleteit képesek ellátni.

A 183%-os számadatot egyébként az produkálta, hogy az egységnyi területre telepíthető napelem-panelek számát ugyan vissza kellett venni, így viszont azok több fényt engednek a talajhoz maguk alatt.

További előnyei is vannak a mezőgazdasági terület fölé telepített paneleknek, ugyanis közel harmadával csökkentették a talajfelszín besugárzását, ezen kívül egy hétköznapi ültetvényhez képest a talajnedvesség nyáron nagyobb, télen kisebb volt.

Ennek eredményeképpen például a burgonya még jobb eredményt is ért el terméshozamban, mint normális, hagyományos körülmények között.

Ugyanakkora terület, közel dupla haszonnal

Ugyanakkora terület, közel dupla haszonnal

A Constance-tó partján fekvő gazdaságban 2016 óta végzett kísérletek bebizonyították, hogy igenis lehetséges ilyen módon duplán hasznosítani egy területet.

Ahol két, vagy egyik, vagy másik módon kiaknázott földdarabon maximum 100%-os eredményt lehet elérni, ott, némi kompromisszummal, a kettőt vegyítve közel kétszeres, vagyis a korábban említett 186%-os haszon jut egy ugyanakkora alapterületre.

A kísérletet végző intézmény igazgatója, Andreas Bett szerint ez igencsak kecsegtető a jövőre nézve, ugyanis a németországi termőterületek egyhatodát minden gond nélkül lehetne ilyen kettős módszerrel hasznosítani.

A Fraunhofer ISE az adatok közlésénél is tovább ment, ugyanis az adatok elemzésén kívül arra is rámutatott, hogy, mint azt már említettük, az így mérsékelten leárnyékolt területek nedvességmegtartó képessége is jelentősen javult, ami különösen fontos lehet a száraz éghajlatú területek számára.

Az agrofotovoltaikus rendszert a német intézet már Algériában is teszteli, az agrártermelés mellett azt is vizsgálva, hogy így javítható lenne-e az ország vízmérlege, de az indiai Maharashtra Állami Intézet tanulmánya szerint az ilyen módon mérsékelten leárnyékolt területeken bizonyos haszonnövényeknél, például a paradicsom és a gyapot termesztésénél akár 40 százalékos hozamnövekedést is el lehetne érni.

Nincs kizárva tehát, hogy pár éven belül ez a technológia fogja hozzásegíteni a mezőgazdasági és energetikai szempontból hátrányosabb helyzetben lévő, fejlődő országokat a fenntarthatóbb, hatékonyabban működtethető termeléshez.

Ajánlatkérő űrlap

Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.

Kérdésed van?
Tedd fel nekünk itt!
Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.