Napelemek társasházakra: jobban megéri, mint gondolnánk?
Társasházban élni egy külön életstílus, legyen szó akár egy négylakásos, akár egy tízemeletes épületről.
Minden formájának megvannak a maga előnyei és hátrányai is, így a legkevésbé sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy alsóbbrendű, mint kertes házban lakni.
Annak ellenére is megvan az önállóság tudata és érzése, hogy mégis egy nagyobb egység egy kisebb darabkáját birtokoljuk csupán, de felelősség és kötelesség így is van a dologban bőven.
Viszont a másik részről ott van az is, hogy a szomszédoktól csupán egy fal választ el, és az épület egy jelentős része közös, csak akkor lehet vele bármit is kezdeni, ha minden érintett a beleegyezését adta.
Az esetek többségében a helyzet közel sem olyan idilli, mint a Szomszédok című sorozatban volt, és főleg a nagyobb társasházak esetében igen gyakoriak az összetűzések, konfliktusok.
De mi van akkor, ha egy lakástulajdonos szeretne napelem rendszerbe fektetni?
Tegyen le az álmáról minél hamarabb, avagy az összefogás erejével ez is lehetséges lenne?
Távlati tervek
A kormány 2020 januárjában új tervezetet fogadott el a hazai energiapolitikával kapcsolatban, amiben a napelemek is vastagon érintettek.
Az új célok egyértelműek: 2030-ra a háztartási méretű naperőművek számát a jelenlegi 31 ezerről 200 ezerre kívánja növelni.
Elsősorban a legszélesebb körben használt, 4 kilowatt átlagos teljesítményű napelemekkel számoltak, ami egy kisebb ingatlan teljes fogyasztását fedezi.
Vagyis ha a terv megvalósul, akkor a pillanatnyilag elérhető körülbelül 200 MW összteljesítményt 800 MW-ra, azaz a négyszeresére kívánják bővíteni.
A pontos részletek még egyelőre nem kerültek nyilvánosságra, hogy terveznek-e a közeli jövőben bármilyen új támogatási csomagot behozni a cél elérése érdekében, de az elszántság már önmagában jó jel, talán még jöhet is valami ilyesmi.
Arra azonban nem tér ki a stratégia, hogy családi házakon kívül a társasházakra milyen mértékben lehet ebben számítani, márpedig a hazai ingatlanállomány egy nem éppen elhanyagolható része ez utóbbi kategóriába esik.
Hiba lenne egy ekkora fejlesztési célkitűzésből a hazai lakástulajdonosok jelentős részét kihagyni, nem igaz?
A társas lakás problémái
Egy társasház esetében több olyan akadályozó tényező is felmerül, ami lassíthatja, sőt akár gátja is lehet bármiféle napelemes fejlesztésnek.
Ott van például rögtön az osztatlan közös tulajdon ténye: mind a falak, mind pedig a tetőszerkezet a ház mindenkori lakóinak osztatlan közös tulajdona, vagyis senki nem dönthet úgy öncélúan, hogy átalakítást, fejlesztést végez.
Mindemellett nehezíti a napelemes beruházások megvalósítását, hogy a hazai szabályzat szerint egy rendszerre egy mérőóra lehet csatlakoztatva, egy inverterrel – osztott megoldásra nincs lehetőség.
Tehát ha a tető ideális felületét be is borítanák napelemekkel, akkor is legfeljebb egy lakás szükségleteit elégíthetné ki, a többiek hoppon maradnának.
Ráadásul a régebbi építésű társasházak tetőszerkezete sem feltétlenül úgy épült, hogy alkalmas legyen napelem-panelek elbírására, vagyis megerősítés, átalakítás nélkül lehetetlenség lenne.
Az sem járható út, hogy a társasház kertjében felállított állványzatra helyezett napelemekkel lehet tehermentesíteni a tetőt, mivel az udvar is közös tulajdon, így ugyanott vagyunk, ahol a part szakad.
De mi lehet akkor a megoldás, ami mégis vonzóvá teheti társas ingatlanok számára is a fotovoltaikus rendszerbe való befektetést?
Közös lónak napelemes a háta
Új építésű társasházak esetén eleve lehet azzal számolni, hogy a későbbiekben ilyen fejlesztések is lehetségesek, így a tetőt lehet úgy tervezni, hogy alkalmas legyen a panelek viselésére is.
Azonban a tulajdoni rész kérdése még mindig nem tisztázott, főleg akkor, ha a lakások már a lakóik tulajdonában vannak.
A legegyszerűbb eset akkor áll fenn, ha az ingatlant még teljes egészében a generál kivitelező, vagy a befektető tulajdonolja, ugyanis így egy kézben összpontosul minden jog és fennhatóság.
Ilyenkor egy személyben járhat el az ügyintézésben, az engedélyek kérvényezésében, és nem kell minden egyes lakó tulajdonosi hozzájárulását kérni a módosításokhoz.
Így tehát lehetőség van arra, hogy az adott társasház már eleve úgy épüljön meg, hogy valamilyen szintű napelemes lehetőség van benne.
Tulajdonképpen, ha a lakóközösség olyan jó, és összetartó, hogy képesek összedolgozva, mindent egyeztetve intézkedni, akkor átvett és belakott házak esetén sincs lehetetlen, de a sok papírmunka esetleg visszatartó erő lehet.
Viszont továbbra is ott lebeg annak a problémája, hogy egy rendszer, egy inverter, egy mérőóra.
Akkor mégis hogyan lehetne így hasznosítani a napelem rendszereket?
Egységben az erő
Manapság már egyre több új építésű ingatlant, ezzel együtt társashátakat is úgy terveznek és kiviteleznek, hogy minél „zöldebb” legyen.
Magyarán igyekeznek mindent elektromosan megoldani, egy csomóba a gázt már be sem vezetik.
Vagyis a lakások fűtése is teljes egészében elektromos, amiben van is ráció, hiszen a gázzal fűtés, mindamellett, hogy veszélyes és sok káros anyagot termel, közel sem olyan hatékony, ráadásul a külső hőszigetelést is akadályozza.
Így tehát maradnak az elektromos fűtőtestek, vagy padlófűtés, avagy a még hatékonyabb és még ökotudatosabb, a hőszivattyús fűtésrendszer.
Ezek azonban minden esetben áramellátást igényelnek, és egy több lakásos társashát központi fűtése igencsak meg tudja tolni a közös villanyszámlát, közös költséget.
Erre lehet kiváló megoldás a napelemes rendszer, hiszen ha nem az egyes lakások számára, hanem a közös helyiségek és a fűtésrendszer ellátására termeli az áramot, akkor az valóban látványosan alacsonnyá teszi a rezsiköltségeket.
Akár az építtető befektető, akár a lakóközösség dönt úgy, hogy a központi fűtést és a közös helyiségek világítását napelemek termelte árammal szeretnék fedezni, abban továbbra is mindenki biztos lehet, hogy a fejlesztés maximálisan megéri, és a megtakarított költségekkel a beruházás már középtávon is megtérülhet.
