A napelem STOP végnapjai: 4 ok, ami miatt muszáj, hogy hamarosan véget érjen a csatlakozási tilalom

1. Túl sok áramot veszünk, ahelyett, hogy mi magunk termelnénk

Komoly kárt okoz a nemzetgazdaságnak, hogy a magyarországi villamosenergia-termelés pont akkor esett vissza, amikor az árak soha nem látott magasságba szöktek.

Azzal, hogy betáplálási stopot rendelt el, a kormány akaratlanul is még szükségesebbé tette az áram importját, ráadásul egy olyan időszakban, amikor nőtt a kereslet az elektromosság iránt.

Az átalakított rezsicsökkentés miatt ugyanis sokan az elektromos fűtésben látták a jövőt, amit háztartási naperőművel sokkal könnyebb gazdaságosan kivitelezni, ám a tilalom bevezetése sokak számításait húzta keresztbe.

Ez a vállalkozásokat, beruházókat, sőt a társasházakat is nehéz helyzetbe hozta, akik így akarták volna kitermelni a saját energiafogyasztásukat.

2022-ben a hazai elektromos energia-termelés 2%-kal csökkent, és ehhez a Paksi Atomerőmű karbantartás miatti kiesése is hozzájárult.

A hiányt és a megnövekedett igényt pedig kénytelenek voltunk importtal fedezni, holott évek óta az egyik legfőbb célkitűzés az ország energiafüggőségének visszaszorítása; ebben a harcban jelentettek – és jelentenek most is – komoly fegyvertényt a háztartási napelem rendszerek és naperőművek.

2. Egyre drágább is a „külföldi” áram

2022-ben az ország teljes elektromos energiafogyasztásának 40%-át kellett külföldről behozott árammal fedezni, ez 7,5%-os növekedést jelent a korábbiakhoz képest.

Mindez azért ironikus, mert a Paksi Atomerőmű bővítését is azzal indokolták korábban, hogy már egy 30%-ot meghaladó import-arány is kockázatot jelent az országos ellátásbiztonságra.

Ráadásul történt mindez akkor, amikor az importált elektromosság ára sokéves csúcsokat döntögetett – az év eleji 50 euró/megawattórás árról az év második felére már 600 euró/megawattórára is felment.

Vagyis 300-325 eurós átlagárral számolva a 2022-es év áramimportja nagyjából 6 milliárd euróba, átváltva 2400 milliárd forintba került, ami irreálisan sok, és jelentős államháztartási megterhelést jelent.

2023-ban aztán folytatódott a tendencia, hiszen mint az egy kormányhatározatból kiderült, csak február hónapban 390 milliárd forintot volt szükséges kivenni a Rezsivédelmi alapból az energiaszolgáltatók kompenzálásához, ami az egy hónapra eső hiány 35%-a.

Ehhez jött még hozzá a távhőszolgáltatók 53 milliárdos kifizetése is.

3. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megújuló energiára

2021-től kezdődően folyamatosan érezhető volt a támogatások, pályázatok mellett egyfajta visszatartó erő is, ami a különböző szigorításoktól kezdve a korlátozásokon át a megszüntetésekig mind-mind hozzájárultak a jelenlegi helyzethez.

• Először 2021-ben vágták el az önfogyasztás céljából épülő napelem rendszerek betáplálási lehetőségét.
• Szintén 2021-óta nincs kereskedelmi célú naperőmű-engedélyeztetés, az ehhez szükséges kapacitásbővítést a Mavir már többször is elhalasztotta.
• Egy évvel később, 2022-ben a kereskedelmi célú naperőműveket akkumulátoros energiatárolás kiépítésére kötelezték.
• 2022 októberében teljes stopot hirdettek a hálózatra visszatápláló háztartási napelem rendszerekre.
• 2022 decemberében pedig 10%-os emeléssel 41%-ra emelték a villamosenergia-termelőket sújtó adót.

Ráadásul 2023 végével véget ér a szaldó elszámoláshoz csatlakozás lehetősége, és megkezdődik az Unió által is előírt bruttó elszámolás, azonban erről továbbra sem tettek közzé semmilyen információt.

Emellett továbbra is érvényes a szélerőművek tilalma, tehát egy újabb megújuló energia-forrástól vagyunk kormányzatilag elvágva.

Holott a megújuló energia az elképzelhető egyik legjobb befektetés, hiszen kiapadhatatlan, és a gyártási folyamatokon túl semmit sem szennyez.

4. Nem szabad cserben hagyni a magyar napelem-ipart

Azt már a visszatáplálási korlátozás első percétől lehetett tudni, hogy az intézkedés érzékenyen fogja érinteni az egész magyarországi napelem-ipart.

Habár az Európai Bizottság felé tett vállalása értelmében a kormány már márciusban elrendelte a tilalom feloldásához szükséges felülvizsgálatokat, az első javaslatig augusztus 31-ig kell várni, döntés pedig csak szeptember végén születhet.

Vagyis ha az elektromos hálózat állapota nem indokolja a fenntartását, akkor bizonyos régiókban részben, vagy akár teljes egészében megszüntethető lesz a napelem-stop.

Ám 2022 novemberétől kezdődően (amikor a stop életbe lépett) gyakorlatilag megszűnt a kereslet, és 2023-ban már csak azokat a megrendeléseket teljesítik, amik október 31-e előtt futottak be.

Szerencsére sok cég már elkezdett adaptálódni, új profilt felvenni, például hőszivattyú rendszerek kiépítésével foglalkozni, ám ez nem jelenti azt, hogy a korábban megszerzett tudás és gyakorlat elvész.

Ha megszűnik a korlátozás, remélhetőleg mindenkinek sikerül talpra állni, és a vállalkozások újult erővel vethetik bele magukat a tervezésbe, telepítésekbe.

Mindenkinek az az érdeke, hogy több napelem legyen a háztetőkön

Habár a jelenlegi helyzet nem kecsegtet sok jóval, és így is sokan veszítették el a munkájukat, azért még mindig nem késő bizakodni.

Jelentek meg olyan vélemények is, miszerint az elektromos hálózat állapota, befogadóképessége közel sem olyan rossz, mint ahogyan azt elsőre felvázolták, és jó esély van a napelem-stop feloldására, ha nem is országosan, de regionálisan – bízzunk benne, hogy mindez a valóságot tükrözi.

Ha pedig így van, és ősztől újra lehet visszatápláló rendszereket engedélyeztetni, akkor egy percet sem érdemes késlekedni, hanem még most kell cselekedni!

Ha Neked már van kész felmérésed és terved, költségvetésed, akkor az újrainduláskor sokkal előnyösebb helyzetben leszel, mint azok, akik az utolsó percben kapnak észbe.

Kérj hát személyre szabott árajánlatot a hozzád legközelebbi partnerünktől az adatlap kitöltésével akár már ma, és szerezz lépéselőnyt mindenkihez képest!