A közeljövőben tovább csökkenhet a napelemes rendszerek ára – tarts Te is lépést az újdonságokkal!

A nemzetközi változások minket is érinthetnek?

Az Európai Unió energiapolitikájában nem kis célt tűzött ki: 2030-ra a megújuló energia részarányát 32%-ra kívánja emelni.

A tagállamoknak ez év végéig kell kidolgozniuk a stratégiájukat, hogy a 2021 és 2030 közé eső időszakban hogyan, milyen fejlesztésekkel tervezik megvalósítani a kitűzött célt.

Az Unió ennek kapcsán tavaly feloldotta azt a határozatát, mellyel emelt tarifával sújtották az import, elsősorban Kínából és más ázsiai országokból érkező napelemeket.

2013 óta igyekeztek ezzel védeni az európai gyártókat a dömpingtől, de belátták, hogy ez nem befolyásolta olyan mértékben a nemzetközi piacot, mint remélték, hiszen a napelemgyártás zöme már így is Ázsiában koncentrálódik.

Az intézkedés eltörlése viszont érezhető zuhanást hozott az árakban, ami nem feltétlenül hátrányos, tekintve, hogy a világon Európában voltak a legdrágábbak a napelemek.

Megindult a napelem árzuhanás

Globálisan nézve a fotovoltaikus rendszerek költségei átlagosan évi 15%-kal csökkennek, emiatt egyre többen döntenek úgy, hogy elektromos energiaszükségleteiket, vagy annak bizonyos részét napenergia hasznosításával kívánják fedezni.

Ezzel kapcsolatos felmérés egyelőre még csak Ausztráliában készült, az ottani adatokból pedig az látszik: a napelemes rendszerek kifejezetten az alsó- és középosztálybeli háztartások körében népszerű.

Érdekes módon a felsőbb társadalmi rétegek számára kevésbé vonzó az ilyen jellegű befektetés, ennek oka elsősorban a villamos energia árának változásában, pontosabban az arra való érzékenységben keresendő.

Ausztráliában mellesleg a telepítések száma 2017-hez képest 2018-ban megháromszorozódott, tehát elképesztő iramban terjed a technológia!

Kezdeményezések, fejlesztések Magyarországon

Az Európai Unió célkitűzésével összhangban Magyarországnak is feladata újragondolnia energiastratégiáját.

Szolnoki Ádám, MANAP elnök szerint hazánk fő áram-előállítási forrása, a nukleáris energián túl, a napenergia lesz, mivel az országos napelem-kapacitás a 2017-es év végihez képest 2030-ra várhatóan meg fog tízszereződni.

Számokban ez azt jelenti, hogy a teljes áramtermelés 12-14%-át fogja kitenni, ami elsőre nem hangzik soknak, de a jelenlegi 0,5-1%-hoz képest markáns előrelépés.

Már csak azért is, mert a hazai elektromos áramfogyasztás igen nagy része, azaz harminc-negyven százaléka import energiából van fedezve, tehát ha ez a szám nem is teljesen, de legalább bizonyos hányadában kiváltható lenne napenergiával, az igen jót tenne a gazdaságnak.

Az már merőben más téma, hogy a tervezett bővítésnek mekkora százalékát teszik majd ki a lakossági, háztetőre szerelt napelem-rendszerek és a nagykapacitású erőművek.

Az Energetikai Innovációs Tanács kutatói már vizsgálják, hogy milyen nagyságú fotovoltaikus telepeket lehetne a magyar hálózatra csatlakoztatni, és mindezt mekkora költségek mellett lehetne megvalósítani.

Ezen kívül meg kell oldaniuk a tárolás és a kiegyenlítés kérdését is, de ahogyan azt az akkumulátor-technológia, különösen az elektromos autók fejlődéséből láthatjuk, az energiatárolás terén is jelentős előrelépések várhatóak.

Szívesebben fektetünk napelembe, mint bankba

Egy átlagos hazai háztartás éves áramszükséglete körülbelül 2050 kWh, amit egy 2 kW-os kiserőmű képes fedezni, ám ha a fűtési rendszer is elektromos, akkor egy 5 kW teljesítményű az ideális.

Egy napelem rendszerbe fektetett 1,2-1,5 millió forint körülbelül 9-12 éven belül térül meg a fogyasztásban, vagyis évente több, mint 100 000 forint spórolható meg vele (persze háztartása válogatja, mekkora napelem rendszer kell, de az átlag 10 év körül megtérüléssel bátran számolhatunk majdnem minden esetben).

Jelenleg ez csábítóbb egy átlagfogyasztó számára, mint egy bankbetét, ugyanis a hasznát már az elejétől kezdve érezheti.

A szabályozás idehaza egy éves ingyen szaldósítást enged, azaz a nappal megtermelt áramot este visszafogyaszthatjuk, a nyáron megtermeltet télen, csak az év végi elszámolásnak kell nullára kijönnie.

Ráadásul Magyarországon a támogatási szabályok nem teszik kötelezővé az otthoni, akkumulátoros tárolást, mint sok más országban, hanem közvetlenül használható az elektromos hálózat – bár még eldöntetlen kérdés, hogy melyik a jobb megoldás, de a hálózati tárolás mellett több érv szól.

Mihez kezdjen az, aki nem tudja zsebből kifizetni?

Kétségbe semmiképp se essen, ugyanis a lehetőség mindenki előtt nyitva áll, támogatások vagy kedvezményes hitel formájában.

A Magyar Fejlesztési Bank által erre a célra kínált, nulla százalékos kamatú kölcsönt már 10 %-os önerővel, vagyis egy 1,5 millió forintos beruházásnál 150 000 forinttal is lehet igényelni, akár 20 éves futamidőre.

Tehát nagyjából az addigi villanyszámla felét kell a hitelre fizetni a futamidő alatt, de egy mai korszerű napelem körülbelül 30-40 évig kitart, így a befektetés már a kifutási idő felénél megtérül.

Továbbá elengedik az előtörlesztési- és szerződésmódosítási díjat, a kezelési költséget, és 5 millió forint hitelösszeg alatt zálog adása sem szükséges.

A Magyarországon napelemes rendszerekkel foglalkozó cégek túlnyomó többsége átvállalja az ügyintézés jelentős részét, tehát úgy is mondhatjuk, hogy aki belevágna, annak egyszerű dolga lesz.

Azt azonban nem árt észben tartani, hogy ez a konstrukció csak lakóépületre igényelhető, nyaralóra, víkendházakra nem.

Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke szerint ma már szinte alap, hogy az új ingatlanokat valamilyen elektromos fűtésrendszerrel, legtöbbször hőszivattyús megoldással kivitelezik, mivel ezek fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmasak, továbbá olcsóbbak, mint bármelyik gázfűtés.

VRF vagy Split klímarendszer működtetése a hagyományos villanyfűtéshez képest harmad-negyedakkora áramfelvételt igényel, tehát napelemes rendszerrel tökéletesen fedezhető.

A 2020-as évtől a tervezet szerint már csak közel nullenergiás ingatlanok lesznek építhetőek, vagyis az ágazat további fellendülése, és még jelentősebb árcsökkenés várható.

Mit várhatunk a jövőtől?

Mivel mind az Európai Unió, mind pedig a magyar állam legalább egy évtizedre előre gondolkodik, így mindenképpen újabb és újabb támogatási- és hitellehetőségek fognak megnyílni, ezért érdemes figyelni a közzé tett tervezeteket.

A gyártástechnológia fejlődésével a hatásfok javulása mellett további árcsökkenésre lehet számítani – ennek valószínűleg lesz alsó határa, ne várjuk, hogy ingyen hozzánk vágják – ettől függetlenül érdemes minél hamarabb belekezdeni a fejlesztésbe.

Ha Téged is érdekel, hogy mik a lehetőségeid, milyen feltételek adottak a számodra, akkor mindenképpen érdemes árajánlatot kérned , hogy megyei partnerünktől minden kérdésedre választ kaphass!