2019 áprilisában rekord dőlt a napenergia-termelésben

2019 áprilisában rekord dőlt a napenergia-termelésben

2019 áprilisában minden eddigi rekord megdőlt a hazai napenergia-termelésben, derült ki a Mavir Zrt. közleményéből.

Az eredmény nem kimondottan meglepő, hiszen az elmúlt években végbe ment fejlesztések, és a folyamatosan épülő-bővülő napenergia beruházások előbb vagy utóbb meg kellett, hogy hozzák az eredményüket.

A 2016 végén hatályát vesztett kötelező átvételi rendszer után valóságos napelem-boom ment végbe az országban, nagyon hasonlóan ahhoz, ami Németországban például már évekkel ezelőtt megtörtént.

Április közepén, csúcsidőben az országos napenergia-termelés meghaladta a 400 MW-ot, ami már szépen meg is jelenik a termelési kimutatásokban.

Akik kivették a részüket

Akik kivették a részüket

Az energetikai és egyéb tevékenységi körben mozgó nagyvállalatok mostanra már szép számban telepítettek naperőműveket az ország különböző területeire.

Ezek közül a jelentősebbek: az MVM Zrt., a Mátrai Erőmű Zrt., a MET Zrt., az Alteo Nyrt., ezen kívül több kisebb hazai és külföldi tulajdonú vállalat.

A Mavir Zrt. óránként monitorozza a megtermelt napenergia szintjét, és a nyilvánosságra hozott diagramokon gyönyörűen és tisztán kirajzolódik

  • egyrészt az országos termelés növekedő tendenciája, hiszen a 2018-as adatokhoz képest máris több, mint kétszeres az elért csúcsteljesítmény
  • másrészt, hogy az össztermelés a hónap legnaposabb napjain a becsült értékek szerint jócskán átlépte a 400 MW-os össztermelést.

Csak úgy összehasonlításképpen: a Paksi atomerőmű blokkjai is 500-505 MW teljesítményűek egyenként, azaz még ha csak időszakosan is, de a napenergia termelés már megkerülhetetlen értékeket produkál.

És ebbe nem tartozik bele a háztetőre szerelt, háztartási kiserőművek által termelt áram-mennyiség, az eredményt csupán a nagyvállalatok által üzemeltetett napelemparkok produkálták.

Árajánlatkérés itt!

Láttunk már hasonlót

Láttunk már hasonlót

2013-ban szinte sokkolta a világot (és magukat a németeket is), hogy Németországban július elején minden addigi napenergia-termelési rekord megdőlt.

A közel 24 (!) gigawattos össztermeléstől volt hangos a magyar sajtó, ez pedig alapjaiban rázta meg a hazai vélekedést a napelemes rendszerekről.

A Paksi atomerőmű „mindössze” 2 GW-os teljesítményével összehasonlítva egészen hajmeresztő volt akkoriban szembesülni azzal, hogy a naperőművek micsoda termelékenységre képesek, jelen esetben Németország teljes energiatermelésének 40 százalékának lefedésére.

Azóta tapasztaltunk már ennél magasabb értéket is, a tavalyi évben német földön a megújuló energiaforrások már a termelésnek már több, mint a feléd adták, mint arról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk, most viszont ez a pár éves lemaradás, úgy tűnik, behozható.

Azelőtt a magyar energetikában elég kétes megítélése volt a fotovoltaikus rendszereknek, de a németországi csúcsteljesítmény kinyitotta az itteni szakértők szemét is.

A zöld energiaforrások élén

Hazánk igen előnyös helyzetben van, ami a napsütéses órák éves mennyiségét illeti, azaz ha valamiben meg kellene látnunk a lehetőséget, az a napenergia.

Összehasonlításképpen: a sorban a második legnagyobb potenciált képviselő ágazat a szélenergia, amelyik 329 MW, a sorban a harmadik vízenergia pedig összesen 55 MW teljesítmény produkálására képes, vagyis igenis megéri nagyobb léptékben is a napenergiában gondolkodni.

Ez a 400+ MW-os teljesítménycsúcs annyit tesz, hogy abban az időszakban a naperőművek képesek voltak több energiát termeli, mint majdnem az összes széntüzeléssel vagy barnaszénnel kevert biomasszát égető nagyobb erőmű együttvéve!

Mivel lassacskán már trenddé kezd alakulni nagyvállalati körökben is, hogy az általuk felhasznált villamos energiának legalább egy részét valamilyen megújuló forrásból, legtöbb esetben napenergiából nyerjék, így várható, hogy ez a termelési teljesítmény rövid időn belül még tovább fog növekedni.

Figyelembe véve, hogy még csak április van, tehát az év naposabbik szakaszának oroszlánrésze még hátra van, így valószínű, hogy újra és újra meg fog dőlni a rekord, rövid időn belül.

A múlt félelmei

A múlt félelmei

Egy évtizeddel ezelőtt az energetikai szakértők még úgy vélekedtek, hogy a magyar hálózat képtelen lenne megbirkózni ilyen mennyiségű megújuló energia rendszerbe táplálásával.

A helyzet az, hogy nagyobbat nem is tévedhettek volna: a magyarországi elektromos hálózat igenis kibírja még az ilyen nagy kilengésekkel működő energiaforrások felcsatlakozását is, mint a naperőművek.

Az első ezirányú lépés 2006-ban történt, amikor első ízben engedélyezték szélerőművek hálózatra csatlakozását, összesen 330 MW összteljesítményben.

Akkoriban még a szakértők azt hangoztatták, hogy a rendszer nem bírna el többet, de jócskán alábecsülték a kapacitását.

Sajnálatos módon az akkori vélekedés is hozzájárult ahhoz, hogy jelenleg körülbelül egy évtizedes lemaradásban vagyunk például a sokat emlegetett németekhez képest, de mindenképpen kedvező jelnek tekinthetjük, hogy már az eddig telepített erőművek is ekkora teljesítményre képesek.

Árajánlatkérés itt!

Menni fog egyedül?

Menni fog egyedül?

A Robin Hood-adónak is nevezett, az energiaellátókra kivetett meghökkentően magas, 31%-os jövedelemadó sajnos továbbra is egy elriasztó erő a külföldi befektetők számára.

Ez még a normál 9%-os társasági adón felül terheli a vállalatokat, vagyis csak ennek a két adónak az összege meghaladja a 40%-ot, ami régión belül is kiugróan magas.

Egy nemzetközi energetikai befektetőcsoport vagy nagyvállalat számára ez azt jelentheti, hogy még ha szeretne is Közép-Európában terjeszkedni, akkor sem hozzánk, hanem valamelyik szomszédunkhoz települ, mi pedig ismét ott tartunk, hogy kénytelenek vagyunk energiát importálni.

A villamos energia-szektor több nagy szereplőjének vezetője jelezte már, hogy komoly reformokra van szükség, ha azt szeretnénk, hogy Magyarország is népszerű célpont legyen energetikai befektetések szempontjából.

Mindamellett, hogy a lakosság körében továbbra is dinamikusan terjednek a háztetőre szerelt törpeerőművek, valamint az önkormányzatok is folyamatosan pályáznak és szerelik fel napelem-rendszerekkel a középületeket, óvodákat, iskolákat, sajnos ez a brutális mértékű adóteher még mindig visszaveti a „nagyüzemi” napenergia hasznosítást.

Mindenesetre bízzunk benne, hogy az ilyen csúcsteljesítmények és a Nyugat-Európából érkező hírek és eredmények rövid időn belül képesek lesznek reformot hozni hazánk energiapolitikájában is.

Ajánlatkérő űrlap

Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.

Kérdésed van?
Tedd fel nekünk itt!
Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.