Eddig nem voltunk erősek megújulókból – de Magyarország most behozza a lemaradást

A nagyoknál egyértelműen az uniós pénzek számítanak

Vállalatok, intézmények, egész városok és községek is szívesen kezdenek bele a korszerűsítésbe – amennyiben van rá elegendő támogatás.

A 10kW feletti rendszerek esetében (amelyek már nem számítanak háztartási méretű kiserőműnek) pontosan látszik, hogyan alakult a népszerűségük az utóbbi években.

• 2015-ben még 38MW volt az új rendszerek kapacitása, de
• 2016-ban már csak 16,5MW jött össze, majd
• 2017-ben újra megugrott a telepítések száma, és összesen 41MW új kapacitás jött össze.

Nem semmi visszaesés történt 2016-ban, igaz?

Mindjárt rá is térünk részletesebben, de előtte még mindenképp szeretnék beszélni valamiről, ami szerintem Téged is érdekelni fog!

Friss hír: egy kórház akár 100 milliókat is hajlandó költeni a korszerűsítésre

Csak hogy a fent említett nagyobb rendszerekre egy friss példát hozzak: a Kisvárdán a Felső-Szabolcsi Kórház 120 millió forintból bővítette saját napelem parkját, és még 123 milliót szánt mosodája felújítására.

A kórház mellett lévő 3,5 hektáros területen 1200 napelem segítette a kórház energiaellátását, amit most 744 új modullal egészítettek ki, így növelve 200kW-tal az eredeti, 300kW-os teljesítményt.

Ennek a beruházásnak köszönhetően már a felhasznált áram 10%-át a napelemek fedezik, ami komoly költségbeli különbségeket jelent, emellett pedig egy elektromos autót is vettek, hogy az ebédszállítást is környezetbaráttá tegyék az épületek között.

Az energiahatékonyság nem csak a megújulókon múlik

Forrás: frissmedia.hu

Maradjunk még egy kicsit a kisvárdai kórháznál, mert a mosoda felújítása szintén sokat elárul arról, hogy a magyarországi intézmények mennyire fontosnak találják az energiahatékonyságot.

A beruházás természetesen szintén egy sikeres pályázaton múlott, aminek eredményeképpen 100.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatáshoz jutott az kórház.

Hogy mire költötték a pénzt?

A mosoda 20 éves gépeinek lecserélésére!

Bár egy kórházban talán nem a mosoda tűnik a legfontosabbnak, de azért gondoljunk bele: évente több mint 300 tonna ruha jár itt, és a folyamatos igénybevételt az elavult gépek már nem viselték jól.

Az állandó karbantartás és szerelés már olyan költséges volt, hogy inkább megérte új mosó- és szárítógépeket, valamint vasalógépeket venni, amikkel növelték a mosoda hatékonyságát, és javították a 21 lent dolgozónak a munkakörülményeit.

Mi történt 2016-ban?

De térjünk vissza a megújulók magyarországi történetére: az egyértelműen látszik a fenti adatokból, hogy 2016-ban komoly visszaesés történt.

Sajnos nem mondhatjuk, hogy ez általános eset lett volna: csak Kelet-Európában találunk néhány olyan országot, ahol hasonló visszaesést lehetett tapasztalni.

A nagy megújuló energia hullám 2010-ben kezdődött, és eleinte még mi is hoztuk az elvárt szintet: csak néhány tized százalékkal maradtunk el az Európai átlagtól, viszont utána 6 év alatt alig 14%-kal nőtt a megújuló energiaforrásokból származó termelés.

A világon mára 3210,5GWh-ra nőtt a megtermelt zöldenergia mennyisége, ezalatt Magyarországon 2016-ban alig 7% volt a megújulók részaránya a villamosenergia termelésben, tehát gyakorlatilag kevesebbet termeltünk, mint 2012-ben.

Ez nőtt egy picit 2017-ben 7,3%-ra, de még ez is messze van attól, amit tőlünk nyugatabbra elértek.

Fontos: ez még csak nem is napenergia!

Amikor a magyar zöld energiáról beszélünk, akkor azért azt is meg kell jegyezni, hogy a számok nem is kizárólag fotovoltaikus rendszerekről, vagy szélerőművekről szólnak: hazánkban ugyanis komoly népszerűsége volt a 2010-es években a biomassza felhasználásának, tehát a fatüzelésnek, mezőgazdasági hulladék és biogáz égetésének.

Európa legtöbb országában dolgoznak rajta, hogy ennek részarányát a minimumra csökkentsék, mert működése során komoly szén-dioxid mennyiség kerül a levegőbe.

Szerencsére ez már Magyarországon is sokat veszített a népszerűségéből, főleg mivel jelentősen csökkent a hatékonysága a többi energiatermelő megoldáshoz képest.

Persze a napelemek szép lassan átvették a vezető pozíciót

Ahogy az látszik a jelenlegi adatokból, már a napelemek a legerősebbek: 2010-ben még csak 2MW volt a beépített kapacitás, 2016-ban ez már 220 megawattra emelkedett.

A fotovoltaikus technológia hazai előretörésében 2013 volt talán a nagy kezdet, és 3 évvel később már 200 gigawattóra energia származott a napelemekből.

Azt már láttuk, hogy a nagyobb beruházásokat mi ösztönzi: de miért van egyre több napelem rendszer családi házak tetején is?

A válasz egyszerű: még ha nem is lennének nagy támogatások és kedvezményes hitelek, az oda-vissza mérő, vagy más néven ad-vesz mérőóráknak köszönhetően a napelemek kiváló befektetésnek számítanak a magyar családoknál.

Ha magadnak termeled meg az áramot, akkor elbúcsúzhatsz a villanyszámláktól: ennyire egyszerű a képlet, és emiatt olyan vonzó sokak számára ez a megoldás.

Egy jobb jövő felé haladunk?

Alapvetően tehát mondhatjuk, hogy 2018-ban már egész jól álltunk.

Az uniós előírás szerint 2020-ban az éves bruttó energiafogyasztás 13%-át megújuló forrásokból kell biztosítani – ennél még egy fokkal bátrabb a hazai Megújuló Energia Cselekvési Terv2, amely a 14,65%-ot tűzte ki célul.

Van mit behoznunk a lemaradásból, de látható, hogy jól is állunk: mi magunk is folyamatosan tudósítunk azokról a hírekről, amik mutatják, hogyan terjed hazánkban a napelem rendszer.

Csatlakozz Te is a legnagyobb megújuló trendhez: töltsd ki űrlapunkat, és nézd meg, hogyan lehetsz Te is napelem tulajdonos!