Tényleg van valódi ok a pánikra az itthoni napelem piacon? Szerintünk csak a laikusok körében…

A „pánik” előtt fontoljunk azonban meg néhány fontos körülményt

Attól félni, amit még nem tudunk, megalapozatlan – állításunk szerint a napelem mindenképpen jó befektetés lehet sokaknak az eddig lebegtetett szabályok mellett is!

Hamarosan le is írjuk a cikk további részeiben, pontosan, hogy miért.

A közbeszéd valamiért sosem tárgyalja annak a valóságát, hogy az újonnan belengetett, lehetséges szabályozásokkal inkább most kezdnének majd hasonlatossá válni a hazai állapotok az Európa-szerte, sok helyeken ismertekhez.

Mi az aktuálisan tárgyalt, lehetséges változtatás, ami lázban tartja a hírolvasókat?

A dolog, ami miatt sokan jelenleg aggódnak, most éppen a majdan rájuk vonatkozó bruttó elszámolási szabály.

Miért mondom, hogy nem szabad ettől megijedni?

• Először, mert egyfajta jogharmonizációs folyamat lehet az, ami miatt erre a bruttó elszámolási formára kell váltani, és ez nem csak Magyarországot érinti.
• Továbbá, mert a nagyon korai (negatív) jóslatok a bruttó elszámolásról még csak találgatásokra alapoztak, akkor még nem voltak ismert konkrétumok erről.
• Azóta a konkrét számok enyhítették a negatív érzületet: végül az 5 forintos szolgáltatói felvásárlási ár, mint energiadíj lett irányadó, ami ugyan kevésnek tűnhet, de legalább már segít a konkrét számolásban.
• És a bruttó elszámolás ennél még kedvezőbb is lehet majd egyszer (pl. differenciált áramárak esetén, amikkel nem maradunk többé az egységáras modell mellett)
• Továbbá, ha környezetvédelmi megfontolásaink vannak, aligha van eleve jobb opciónk ezek gyakorlati megvalósítására, mint a napelemek.

Nem szabad elfelejteni: a napelemes rendszer sosem tartozott a gyorsan megtérülő megoldások közé, de a több évtizedes működési tartományt ismerve sejthetjük, mire egy napelemes rendszer az életciklusa végére ér, bőven visszahozza az árát, és ezalatt még számos alkalommal fognak változni a jogszabályok.

Egy másik példa és megvilágítás…

Az éves elszámolás bevezetése anno a napelemek terjedését segítő intézkedés volt Magyarországon - a megléte egyáltalán nem tekinthető evidenciának.

És nem tarthat örökké.

Ezért a havi elszámolásra való áttérés lehetősége sem kellett volna megriasszon mindenkit, amikor ez még éppen azonnali hatállyal érintette volna az akkori bejelentés szerint az összes felhasználót.

Sok modellben, hazánkon kívül, ilyen konstrukcióban is kifizetődő beruházás a napelemes rendszer.

És például a már korábban tárgyalt bruttó elszámolás sem új, alkalmazzák például jelenleg is pl. Ausztriában vagy Németországban.

Miért mondjuk, hogy „a napelem jó BEFEKETETÉS”?

A napelemes rendszerekbe való beruházás megtérülési időtávját lehetséges, hogy befolyásolja majd bármilyen új szabályozás, de lehet, hogy nem lényegien, sőt, még kedvező hírek is jöhetnek.

Mit jelent a „hosszútáv”?

Technikai értelemben is vannak olyan napelemek melyekre 25-30 év után is 80%-os teljesítménygaranciát vállal a gyártó – a megtérülési idő nem fog ilyen magasra kúszni.

Ennél sokkal jobb kondíciókkal kecsegtet minden körülmény.

Tehát a napelemre ne úgy gondoljunk, mint egy jelenben gyorsan profitáló dologra, hanem valamire, ami hosszú évtizedeken át ad az életünknek egyfajta stabilitást.

És ki tudja azt megmondani, hogy negyedszázad múltával éppen előnyös, vagy a jelenleginél kicsit rosszabb szabályozás lesz érvényben?

Az viszont biztos: ha napelemet birtoklunk, mindenféle energiaválság idején is, mi termelhetünk a magunk számára energiát.

Energiatárolás, rendszeroptimalizálás, hibrid rendszer – hogyan segíthetnek ezek?

A technológia folyamatosan fejlődik, ebből következően pedig általában tökéletesedik.

A tökéletesedés a hatékonyságnövelést jelentheti elsősorban a napelemeknél – azzal számolunk, hogy a technológiai innováció hatásai is kompenzálhatnak sok dolgot azokból, amiket a szabályozás megnehezít.

A jelenlegi technológiák jobb akkumulátorteljesítményekkel javíthatók például (már jelenleg is).

Mik a várható innovációk, melyeket már látjuk körvonalazódni a gyakorlatban?

• Lehetségessé válik az, hogy a termelt energiafelesleget mindenkor akkumulátorokba tápláljuk, és csak azt töltsük vissza a hálózatba, ami ezen felül minősül majd „feleslegnek”.
• Jelenleg szoftverek is segítik már kifinomultabb programozással az optimális energiatárolást.
• Egy akkumulátoros, fejlettebb hibrid inverteres rendszerrel például magas energiaárak mellett a megtérülési idő még a bruttó elszámolás mellett is belátható marad.

Milyen opciókkal javíthatjuk még a megtérülésünket, ha ragaszkodunk ehhez a környezetbarát technológiához?

• Ha már vannak napelemeink, akkor egyszerű kapacitásbővítéssel – mert a bővítés már nem annyira drága, mint egy teljesen új beruházás.
• A napelemek ára a hírek hatására egyébként most zuhant, szóval újabb paneleket venni okos ötlet, és még engedélyeztetni sem kell semmit újra (többnyire, ideális esetben).
• Hőszivattyú összekapcsolása napelemrendszerrel – a tökéletes spórolási megoldás, nagyobb napelem-rendszer esetén.
• Továbbá hagyományos inverter helyett hibrid inverter beépítésével érhetünk el most igazán komoly előrelépést!

Összegezhetünk úgy, hogy a napelem még mindig a jövő?

Az biztos, hogy az újabb és újabb technológiai forradalmaké a jövő, és ezt régóta látjuk.

A napelem technológiai forradalmat jelent, egy dolog, aminek a fejlődése nem fog megállni és számos korlátot legyőz majd, ami még előtte áll.

A megtérülési idő csak a jelenlegi rendszerparaméterekkel számolva növekszik akkor, ha a pesszimista forgatókönyveket alkalmazzák a magyar törvényhozásban.

De a megfelelő innovációkkal a megtérülési számok újra csökkenhetnek majd.

A napelem eleve az egyfajta tudatos szemléletet alkalmazók választása volt: ha környezettudatosak akarunk lenni, ez arra minden körülmények között, egy kiugróan jó opció.

Ha téged is érdekel a napelemes technológia, vagy tájékozódni szeretnél, mert még mindig maradtak kérdéseid, keress minket bátran!

Vagy kérj ingyenes felmérést, hogy lássuk a te személyes lehetőségeidet!