Elkészült a lista, hogy mit kell tennie a zöld energiáért Magyarországnak

Hogy állunk akkor a zöld energiával?

A tavalyi évben fogyasztott bruttó árammennyiségnek mindössze 14,2 százaléka származott zöld forrásból a hivatalos adatok szerint, ez messze elmarad a 2013-ban mért, 16,2%-os csúcstól – de legalább elmondhatjuk, hogy a 2005-ös számokhoz képest messze jobban szerepeltünk (egészen pontosan 2-szer olyan jók voltunk).

Az is látható, hogy a megújuló energia nagy részét fűtésre használják Magyarországon, és ebbe beleszámítják a fatüzelést is.

És itt jön elő egy komoly kérdés: mennyire zöld energia a zöld energia?

Ugyanis a fatüzelés elméletileg megújuló energiaforrásnak számít, de azt nem lehet mondani, hogy környezetkímélő lenne (arról nem is beszélve, hogy a tűzifa 60%-a illegális forrásból származik).

Nagyon át kell gondolnunk a megújulók helyzetét itthon

Az, hogy a biomasszának még mindig túlontúl nagy szerepe van a hazai megújuló energia felhasználásban, még csak az egyik probléma.

A baj az, hogy együttesen még a megújulók se kapnak akkora hangsúlyt, mint amekkorát kéne.

A legutóbbi klímacsúcs, a COP24 alatt sem sikerült semmiféle döntést hozni egy globális éghajlatvédelmi programmal kapcsolatban, pedig már egyre égetőbb a kérdés, hogy hogyan tudnánk visszafordítani valamelyest a folyamatos környezetszennyezés következményeit.

A Greenpeace szerint, ha a világ kormányai együttes döntést nem is tudtak hozni, külön-külön továbbra is kötelesek lennének lépéseket tenni a környezetvédelem, azon belül is a megújuló energiaforrások terjesztése érdekében.

Ezek a pontok szólnak a magyar kormánynak

A Greenpeace Magyarország hazánk kormánya elé is letett egy teljes javaslatcsomagot, amelyben azokat az intézkedéseket sorolja fel, amelyeket Magyarországnak haladéktalanul végre kéne hajtania a jövőnk érdekében.

Az éghajlatvédelmi csomag néhány pontja:

• a szélenergia hasznosítása ellen szóló intézkedéseket vissza kell vonni;
• meg kell vonni az állami támogatásokat a hazai szénerőművektől;
• 2030-tól kezdődően be kell tiltani a lignit- és szénerőműveket,
• ugyanezen évig 55%-kal kell csökkenteni az ország károsanyag-kibocsátását,
• és 35%-os arányt kell elérni megújulóknak;
• több támogató intézkedést kell hozni, amivel a lakosságot ösztönözni lehet a háztartási kiserőművek telepítésére;
• csökkenteni kell a napelem rendszereket sújtó különböző adóterheket és környezetvédelmi díjakat;
• szigorítani kell a biomassza felhasználásának követelményeit;
• meg kell kezdeni a nukleáris energia szerepének csökkentését;
• és végül: el kell kezdeni a hazai épületek energetikai korszerűsítését.

Végső cél: 2050-re sikerüljön elérni, hogy 0% legyen a károsanyag-kibocsátás Magyarországon.

Mikre van pontosan szükség?

Van néhány pont, amit érdemes kiemelni a többi közül, és alaposabban megvizsgálni.

Jelenleg a napelemek áfája 27%, ezt akarja Greenpeace lecsökkenteni 5%-ra, ami máris óriási jelentőségű változás lenne a fotovoltaikus rendszer népszerűségét tekintve.

Mindemellett kezdeni kéne valamit a környezetvédelmi termékdíjjal is, ami ugyan jelentősen csökkent 2015 óta (akkor 114 forint/kilogramm volt, ma már csak 57), de még mindig háromszor akkora, mint az európai átlag.

A szénenergia kiszorításának kezdő lépése a Mátrai Szénerőmű bezárása lehetne, ami már így is túl sok állami pénzt nyelt el egy korszerűtlen és súlyosan környezetszennyező cél érdekében.

Vissza kell térnie a szélenergiának

Több éve már, hogy Magyarország kormánya elfogadta a döntést, miszerint a települések 12 km-es körzetében tilos szélturbinákat építeni.

Ezzel gyakorlatilag betiltották itthon a szélenergiát, amivel a legfrissebb kimutatások szerint egyébként nem kevesebb, mint 25 milliárd forint veszteséget ér el az ország minden évben.

Pénzügyi szempontból tehát mindenképp kifizetődőbb lenne, ha a szélturbinák is legalább olyan ütemben terjedhetnének itthon, mint a napelemek.

A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv ugyan előírja szélerőművek telepítését, 420MW összteljesítménnyel, de a jelenlegi jogszabályok mellett közel lehetetlen, hogy ez megvalósuljon.

Gazdaságilag is segítene a megújulókra való átállás?

Magyarországot egyébként az adottságai ideálissá teszik a megújuló energiaforrások szempontjából, tehát ahogy a fotovoltaikus rendszerek, úgy a többi zöld megoldás is otthonra találhatna nálunk.

A Greenpeace számításai szerint 400.000 új munkahely születhetne az új típusú energiatermelésnek köszönhetően, tehát a bezárt szénerőművek dolgozói nem maradnának megélhetés nélkül valószínűleg.

Emellett a GDP is nőne körülbelül 0,4%-kal, ha pedig a hazai épületek korszerűsítése befejeződne, az közel 40%-kal csökkentené az átlagos fogyasztásunkat, ami szintén komoly megtakarítást jelentene.

Azt sem lehet mondani egyébként, hogy hazánk elzárkózó lenne a megújulók kapcsán, hiszen a Párizsi Megállapodást is az elsők között ratifikáltuk az EU-ban.

A napelemek terjedésének nem lehet gátat szabni

Hogy a Greenpeace javaslataiból mennyi valósul meg a jövőben, azt nem lehet tudni, de legalább annyi látszik, hogy a napelem rendszerek iránti népszerűség továbbra is töretlen az országban.

A számtalan lakossági projekt mellett az MVM csoport 48 milliárd forintot szán nem kevesebb, mint 110 új naperőmű építésére.

Ezek összesen közel 100 gigawattóra energiát tudnak majd termelni egyetlen év alatt, tehát 50.000 átlag magyar háztartást tudnak majd ellátni energiával, miközben a szén-dioxid kibocsátást 12.000 tonnával csökkentik országosan.

Ezzel a beruházással (melynek 35%-a uniós forrásból származik), az MVM a legnagyobb fotovoltaikus energiatermelővé fog változni hazánkban.

Akár Te magad is kiveheted a részed Magyarország zöldebbé varázsolásából!

Kérj árajánlatot napelem rendszerre űrlapunkon keresztül, és váljon a Te otthonod is egy zöld erőművé!

A Te megyédben illetékes partnerünk alig várja, hogy Veled is felvehesse a kapcsolatot, és egyeztethessen Veled a további lépésekről!

Lépj egy nagyot előre, és válj boldog napelem tulajdonossá!