Környezetbarát energia – már az önkormányzatok számára is egyre csábítóbb

Közintézmények: közösek, akárcsak a költségeik

Mint ahogy a nevük is mutatja, a közért vannak, tehát a fenntartásukat is mi finanszírozzuk.

Az áramot, a fűtést, és minden egyéb költséget az adófizetők által befizetett járulékokból fedezik, éppen ezért fontos szempont, hogy milyen hatékonysággal vannak ezek a források felhasználva.

A pazarlás egy olyan vétek, amit sem magánembernek, sem pedig intézménynek nem lenne szabad megengednie magának, tekintve, hogy az energia drágul, az Föld pedig egyre kevésbé bírja mind a fosszilis energiahordozók kitermelését, mind pedig az azok felhasználásával keletkező környezeti terhelést.

Ha egy hivatal úgy dönt, hogy inkább olyan megoldást keres a szükségletei kielégítésére, amely mindamellett, hogy megújuló, még az adófizetők tárcáját is kíméli, az valóban 21. századi, előre mutató gondolkodást jelent.

Milyen lépéseket tehet egy önkormányzat, hogy csökkentse a költségeit?

A sok kicsi sokra megy – ahogy a régi mondás tartja, vagyis nincs olyan kezdeményezés, ami jelentéktelen lenne, akármilyen apró léptékű is.

Akár a világító egységek energiatakarékosra cseréléséről, akár a termálhő hasznosításáról, vagy napelemes rendszer telepítéséről van szó, mindenképpen érdemes belevágni, mert megtérülő költségekről van szó, amik hosszú távon jelentősen hatékonyabbá teszik a működést.

Áramra minden létesítmény működéséhez szükség van: iskolák, óvodák, hivatalok, orvosi rendelők, mindegyik működéséhez elengedhetetlen a megfelelő és folyamatos ellátás.

Ha ezeket az intézményeket az igényeiknek megfelelő, korszerű napelem rendszerrel látják el, akkor a működésükhöz szükséges áramellátáson túl még akár hasznot is hozhatnak a településnek, hiszen amit eddig az önkormányzat a rezsijükre költött, azt a jövőben egészen más célokra (közútfejlesztésre, parkosításra, településrendezésre, stb.) is fordíthatja.

Az újabb és újabb állami pályázatoknak és támogatásoknak köszönhetően egyre több és több lehetőség nyílik meg mind a magánfogyasztók, mind pedig az önkormányzatok számára, ezzel lehetővé téve, hogy a befektetések minél hamarabb megtérüljenek.

Mi a jelentősége ennek hosszú távon?

Már most is vannak olyan települések, melyek a napelem-technológia közcélú felhasználásának élére álltak, példát mutatva ezzel a jövőben csatlakozni kívánóknak.

Minél több és több intézmény dönt úgy, hogy megújuló, zöld energiával kívánja csillapítani energiaéhségét, annál kevesebb hagyományos, a környezet számára terhelő előállításra lesz szükség.

Ha pár évtizeden belül azoknak a településeknek a nagyobb része, ahol ez a technológia elérhető, beruházna és átállna a napenergia hasznosítására, biztosra vehető, hogy a lakosság is elkezdené érezni a hatását.

Arról nem is beszélve, hogy talán ezzel lehetne ellensúlyozni a világ azon területeinek környezetre gyakorolt terhelését, ahol még nem képviselteti magát ez az iparág, avagy még nem gondolkodnak az állami szintű hasznosításán.

Mindenesetre reménykedésre ad okot, hogy már nem csak tőlünk nyugatra, hanem idehaza is feltűntek olyan önkormányzatok, amelyek a Nap mellett tették le a voksukat a szénnel, gázzal és egyéb forrásokkal szemben – vagyis közintézményeiket napelemekkel és más megújuló energiát hasznosító berendezésekkel látták el.

Akik már magasra emelték a zöld zászlót

Jász-Nagykun-Szolnok megye több települése is felvette már az új évezred ritmusát, és döntött úgy, hogy belevág a fejlesztésekbe.

Jászfényszarun immár számos közintézményt szereltek fel napelemekkel, úgy, mint: a városházát, az orvosi rendelőt, a rendőrséget, az óvodát, Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (Gamesz) épületét, valamint a teaházat.

Ezen kívül a Gamesz és az önkormányzat fűtését külszivattyús rendszerrel biztosítják.

Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester szerint a környezet védelme és a fenntartható fejlődés szempontjából nagyon fontos, hogy megújuló energiát is használjanak.

Jászárokszálláson is több intézményt láttak már el napelemmel, az óvodát pedig napkollektoros rendszerrel.

Gergely Zoltán, a település polgármestere elmondta: az ipari parkban is sikeresen valósult meg ilyen irányú beruházás, a világítás korszerűsítése érdekében új kandelábereket és LED-technológiás lámpákat helyeztek el.

Jászapátinak is van mire büszkének lenni: a napenergián kívül másik természetes forrásukat is a köz szolgálatába állították, azaz a termálvíz hőjét.

A város kilenc közintézményét látták el napelemekkel, ezzel biztosítva áramellátásukat, ezen kívül a Városüzemeltető Nonprofit Kft. épületét is teljes körűen szigetelték és egy hőszivattyút is üzembe helyeztek.

Ugyanezen kilenc középület hűtését is zöld módon kívánják biztosítani: 950 méteres mélységből feltörő 57 fokos vízzel tervezik táplálni az intézmények hőcserélős rendszerét, ami azután a fürdő vízellátásához is hozzá hozzájárul ezután.

A jó példát mindig érdemes követni

Magyarország napsütéses órák számát illetően igen kedvező helyzetben van, déli részein ez a szám éves szinten 2000 fölötti is lehet.

Ilyen kedvező körülmények mellett igazán jó hatásfokkal lehet kihasználni a különböző napenergiát hasznosító rendszereket, így a napelemeket is.

Minél több településvezetés vesz példát a fent említettekről, annál közelebb kerülünk egy fenntartható, környezetbarát világhoz, ahol már nem szorulunk rá többé az olyan energiaforrásokra, amik több kárt okoznak, mint amennyi hasznot.

Polgári fogyasztóként és közintézményként is érdemes tehát befektetésszinten gondolkodnunk a napelemekben és más megújuló energiaforrásokban, hiszen a szén, a gáz és az olaj véges, olyan viszont még nem történt, hogy a Nap reggel nem kelt fel.