Hogyan lehet kisebb vállalkozásod ökológiai lábnyoma?

Lábnyomok a homokban

Minden emberi tevékenység igényel valamilyen területet, valamennyit a föld felületéből, legyen szó akár munkáról, élőhelyről, vagy bármi egyébről.

Az ehhez szükséges, hektárban kifejezett földterületet nevezik ökológiai lábnyomnak, vagyis azt a földterületet, ami az adott egyén, család, vállalkozás, ország ellátásához, energia-, étel-, vízszükségleteinek fedezéseihez szükséges.

Hat tényezőből tevődik össze az ökológiai lábnyom, ezen területek összessége adja ki az értéket:

• szén lábnyom – a különböző fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület
• legelő lábnyom – a hús, tej és tejtermék, valamint bőráru igények kielégítésére elegendő haszonállatokhoz szükséges terület
• erdő lábnyom – az egy évre elegendő fa- és papíráru, tűzifa kitermeléséhez szükséges erdőrész
• halászati lábnyom – az éves tengeri és édesvízi hal fogyasztáshoz, valamint annak visszatermelődéséhez szükséges vízterület
• szántó lábnyom – a gabonafogyasztáshoz, takarmányozáshoz elegendő mezőgazdasági terület
• beépített területek – a mindennapokhoz szükséges infrastruktúra területe utak, lakások, munkahelyek, erőművek, tározók nagysága

Ha mindezeket összeadjuk, akkor kapjuk meg a vizsgált alany (ember, szervezet, vállalkozás, egyéb) ökológiai lábnyomát.

Ez a terület 1961-ben még csak 0,8-0,9 hektár volt, a 21. század első évtizedeire azonban már 2,2 hektárra nőtt.

Ez is mutatja, hogy milyen mértékben változtak a társadalmak fogyasztási szokásai, köszönhetően a tömeggyártás és ipari kitermelés előretörésének.

Azaz 50-60 év elegendő volt ahhoz, hogy az átlagos lábnyom több, mint a duplájára nőjön.

Aggasztó tempó

A 2,2 hektár átlagos ökológiai lábnyom azért nyomasztó, mert a föld hasznosítható területeit számításba véve ennek a számnak nem lenne szabad nagyobbnak lennie, mint 1,8 hektár.

Ez azt jelenti, hogy jóval nagyobb a fogyasztás mértéke, az energiafelhasználás, a hulladéktermelés, mint amennyit a Föld vissza tud termelni.

Minden újabb évben egyre hamarabb érkezik el az a nap, amikor az emberiség már elhasználta az arra az esztendőre eső, még fenntartható mennyiségű erőforrást.

Vagyis fokozódik annak a mértéke, hogy mennyivel közelebb kerülünk ahhoz, hogy anyabolygónk már ne tudjon bennünket eltartani, és fellépjen a globális nélkülözés.

Sokan kritizálják az ökológiai lábnyom elméletét, mivel nem vesz figyelembe bizonyos tényezőket, átlagokat számol, statisztikai adatokra alapoz egyének helyett, de mint azt az elején kijelentettük: ez nem egy egzakt, tudományos adat, csupán egy mutatója annak, hogy ki mekkora terhelést jelent a természetre nézve.

Vannak olyan tevékenységek, melyek alig járnak ökológiai lábnyommal, míg mások szükségszerűen sokkal nagyobbal, így elvileg kiegyensúlyoznák egymást, de sajnos a tendencia növekvő, így az egyensúly is jó ideje felborult.

Ha nem szeretnéd, hogy a Te vállalkozásod lábnyoma egyre növekedjen, akkor érdemes néhány dolgot megfontolni, újraértékelni.

Zöldebb cég, boldogabb jövő

Egy modern, felvilágosultan gondolkodó cégvezető odafigyel arra, hogy környezettudatos és fenntartható legyen a tevékenysége, igyekszik minimalizálni a károsanyag-kibocsájtását.

Viszont sokan tanácstalanok, hogy hol is lehetne elkezdeni a folyamatot, ezért a Bloomberg 5 pontban összegezte, hogy mik lehetnek azok a lépések, melyekkel környezettudatosabbá lehet tenni egy vállalkozást.

1. A kibocsájtás mértékének mérése

Ha egy cég, vállalat folyamatosan nyomon követi az általa kibocsájtott káros anyagok mértékét, azzal egyrészt naprakész, másrészt az okait is megtalálhatja a problémának. A folyamatos mérés mellett a publikálás is egy eszköz lehet, hiszen így a célközönség elé tárhatod a tényeket, majd az ahhoz képesti fejlődést, így többek szimpátiáját nyerheted el.

2. Hatékonyabb energiahasználat

Ahhoz, hogy egy cég egyszerre tudjon változatlan hatékonysággal működni, és mellette még spórolni is tudjon úgy, hogy környezettudatos marad, a legjobb módszer, ha energiatakarékos világítótesteket alkalmaz. 

Ha a világ összes cége energiatakarékos izzókra váltana, akkor 94000 milliárd dollárt lehetne globálisan megspórolni, és 403 millió köbméter szén-dioxiddal kevesebb kerülne a légkörbe. 

Ezek mellett a régi, áramzabáló gépek és eszközök modernre cserélése is segíthet, mert a beruházást követően a termelékenység is megnőhet.

3. Megújuló energiára váltás

Ennek két módja van: a megtermelés és a felvásárlás.

Egyre több és több cég dönt úgy, hogy a zöldenergiához fordul az áramszükségleteik fedezésére, akár biomassza, akár napelem, vagy szélturbina formájában.

Mind közül a napelem rendszerek a legnépszerűbbek, hiszen az előállításán kívül semmilyen káros anyag kibocsájtásával nem jár, csendes, és jó a hatékonysága.

Ezen kívül a megtérülési ideje is rövid a ráfordítandó összeghez képest, és pályázatok is előfordulnak, legutóbb például kkv-k számára volt ilyen.

4. Zöld energia vásárlása

A vásárlás a másik út, ilyenkor a szolgáltatóval kell megegyezni, hogy zöld forrásból származó áramot szeretnél használni, ezzel csökkentve a szén-dioxid kibocsájtást, és növelve az igényt a megújuló energia termelésére.

5. Energiatárolás

A vállalkozások számára, ahol folyamatos energiaigény van, a megújuló források, mint a nap és a szél, kiváló befektetés akkumulátorokat vásárolni.

Egy korszerű, nagy teljesítményű akkumulátorpark fedezheti azt az áramot, amíg a napelem éjszaka nem termel, vagy szélcsendes az idő.

Így sokkal tovább és hatékonyabban lehet felhasználni a zöld forrásból származó energiát.

Ha Te is kedvet kaptál, hogy vállalkozásodat környezettudatosabb irányba tereld, akkor ne habozz, töltsd ki űrlapunkat még ma, és hamarosan már a Te céged is a haladó szelleműek között lesz!