Annyi a naperőmű itthon, hogy megint előkerült a napelem adó kérdése – de most sem kell félni

Rekordot döntött az új napelem

Nem sok ideje volt Magyarország legnagyobbjaként ünnepeltetni magát százhalombattai 17,6 megawattos naperőműnek, ugyanis csak hetek kellettek ahhoz, hogy az MVM Csoport 20 megawattos rendszerével megelőzze.

Hiába a szélsőséges időjárási körülmények, és a felmerülő pénzügyi nehézségek, Felsőzsolca és Onga határában végül felépült hazánk jelenleg legnagyobb teljesítményű napelem farmja.

A rendszer 65%-ban saját pénzből, 35%-ban pedig uniós forrásból született meg közel 9 milliárd forintból, egy 45 hektáros területen.

Mire képes egy ekkora erőmű?

• Közel 74.000 db polikristályos, egyenként
• 260-275 wattos napelemből áll az erőmű, ami összesen
• 1000 tonna teljes tömeget tesz ki.
• 35°-os dőlésszögben helyezték el őket,
• 25.000 cölöp kellett a tartószerkezetek mellett a villámhárítók és a kerítések felépítéséhez,
• és 500 km hosszú kábelezésre volt szükség.

De ami a legfontosabb:

• évente átlag 21GWh energiát fog termelni, ami
• 10.000 átlagos magyar háztartás éves fogyasztásának felel meg, és
• 20.000 tonnával csökkenti a szén-dioxid kibocsátást hazánkban.

Miért épp Felsőzsolca?

Mi magunk is azért végzünk helyszíni felmérést a telepítés előtt, hogy lássuk, megfelel-e a terep a fotovoltaikus rendszernek.

Milyen a ház elrendezése?

Vannak árnyékoló tényezők?

Rengeteg szempontnak kell megfelelnie az adott területnek ahhoz, hogy a napelem rendszer valóban megtérülő befektetés lehessen: és egy 45 hektáros napelem farmnál ilyet találni még nehezebb, de úgy tűnik, a Felsőzsolca melletti terület tökéletes.

A fennsík jellegnek köszönhetően élénkebb a légmozgás, így kevésbé felhős felette az ég, és a köd kialakulása sem valószínű, így pedig bőven érheti elég napfény a napelemeket.

A talaj alkalmas a telepítésre, hiszen nem túl laza ahhoz, hogy szálló por vagy homok akadályozhassa a panelek működését.

És mindezek mellett a legfontosabb: van a közelben olyan hálózati állomás, amire rá lehet kötni a rendszert, így nem kell túl messzire szállítani az energiát.

Lesz még bőven hasonló telepítés

2018-19-re az MVM Csoport 7 projektet tervezett, összesen 110 naperőművel.

Az összkapacitás 100 megawattnál is több lesz, évente pedig 110GW energiát fognak termelni, ami 50.000 magyar háztartás éves áramfogyasztásnak felel meg.

Az MVM Csoport ennek köszönhetően már egy saját kis napelem birodalommal fog rendelkezni, hiszen már megvették a Mátrai Erőmű 16 megawattos napelem telepét is, ami korábban szintén a legnagyobbnak számított az országban.

Ennyi napelem már problémát jelentene?

Nagy port kavart Kaderják Péter, energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár bejelentése, amely arra enged következtetni, hogy a kormány álláspontja szerint a rengeteg napelemes beruházás negatívumokkal is jár.

A problémát az jelenti, hogy a hálózat és a szolgáltatók még nincsenek felkészülve arra a mennyiségű többletenergia tárolásra és újraelosztásra, mint ami a nagy, és a háztartási méretű naperőművek terjedéséből következik.

Az államtitkár bejelentése szerint felmerült, hogy megszüntetnék az eddig fennálló szisztémát a hálózatra visszatermelő rendszerek esetében: vagyis azt, hogy a szolgáltató fizet a napelem tulajdonosnak az általa termelt, és a hálózatba juttatott áramért.

Mindenkinek jó a napelem, csak a szolgáltatónak nem?

Jelenleg nagyjából 480MW a hazai napelemek kapacitása összesen, de csak 2, talán 3 év kell ahhoz, hogy a terveknek megfelelően ez 1500-2000MW-ra nőjön.

És a legnagyobb százalékban továbbra is a lakosság körében nő a napelemek népszerűsége, de ahogy az imént bemutatott példa mutatja, a nagy projektek is egyre nagyobb számban valósulnak meg.

A beruházásoknak örül a lakosság, hiszen egy megtérülő módon oldotta meg otthona korszerűsítését; örülnek a bankok a felvett hiteleknek; örülnek a fejlesztők és kivitelezők is a megnövekedett profitnak; egyedül a szolgáltatóknak jelent ez most már terhet.

Kezdetben még arról volt szó, hogy a napelem rendszerek segítenek fenntartani a hálózat stabilitását – most viszont úgy tűnik, túl sok volt a jóból, mert sok a plusz feladat, amit a szolgáltatóknak meg kell oldani: például az energiatárolást.

Megint előkerülhet a napelem adó?

2017 tavaszán nagy port kavart az elosztói teljesítménydíj bevezetése, ami egyfajta napelemek után járó adóként sújtaná a 4kW-nál nagyobb méretű napelem rendszereket.

Rengeteg magyar családot érint ez a fajta adónem, hiszen egy átlagos háztartáshoz kellhet a minimum 3-4kW-os rendszer.

Szerencsére az adó összege jelenleg nulla, azaz 0 Ft, viszont azt is észben kell tartani, hogy nem kerülne sok időbe vagy energiába a megnövelése – de szerencsére ettől nem kell tartani a közeljövőben.

Nem kell félni – lenne ehhez egy-két szava az EU-nak is

Szakértők szerint nem véletlen, hogy még csak elméletben beszélnek ezekről, és konkrét dátumokról, vagy egyéb adatokról nem esik szó – egyáltalán nem valószínű, hogy a napelemeket, a magyar zöldenergia fejlesztések egyik legerősebb bástyáját ilyen módon megadóztatnák.

Az Európa Parlamentben már elfogadták azt a csomagot, ami az energiahatékonyság fejlesztését, a megújuló energiaforrások népszerűsítését tűzte ki célul maga elé – ez pedig semmilyen mértékben nem férhet össze olyan intézkedésekkel, amelyek a legkisebb mértékben is akadályozzák a napelemek terjedését.

Ha megszűnne a hálózatba való visszatáplálásért járó támogatás, vagy hirtelen adót vetnének ki a napelemekre, az bizonyára negatív hatással lenne a fotovoltaikus rendszerek népszerűségére – márpedig most épp az a legfontosabb cél, hogy minél erősebb legyen az elköteleződés a lakosság részéről a megújulók iránt.

2019-ben sem kell még tartani semmitől

Az biztos, hogy a most következő években még nem fog megvalósulni semmilyen napelemeket negatívan érintő intézkedés, úgyhogy még mindig nyugodt szívvel tudjuk mondani, hogy a napelem kiváló befektetés.

Viszont az is tény, hogy a szolgáltatóknál igenis szükség lesz a fejlesztésekre, mert sok esetben a technikai és informatikai felkészültség még hagy kívánnivalót maga után – ebből is látszik, hogy olyan mértékű volt a fejlődés az utóbbi években, amilyet senki nem jósolt volna meg előre.

Szakmai szemszögből nézve tehát a fejlesztések szükségesek, viszont az is tény, hogy ezek terheit nem lehet a napelem tulajdonosokra terhelni, hiszen ezzel óriásit zuhanna a fotovoltaikus rendszerek iránti érdeklődés – ez pedig senkinek sem az érdeke (még a szolgáltatóknak sem).