Még több napelem Budapesten: 150 helyett 1500 megawattos napelemes kapacitást tervez a fővárosi önkormányzat

Budapestnek megújulóra kell váltania

Az említett konferencián a főpolgármester az önkormányzat mozgásterének is szentelt néhány szót: elmondta, hogy a lakossági célzatú napelem-telepítésekhez nem rendelkeznek kimeríthetetlen anyagi háttérrel, azonban a társas-, illetve családi házak esetében felmerülhető különféle bürokratikus gátak elmozdításában tudnak, továbbá szeretnének is segédkezni.

Ezek alapján tulajdonképpen a budapesti klímastratégia elsődleges célkitűzése, hogy 2030-ra 1500 megawattra emeljék a jelenlegi 150 megawattos fővárosi napelemes kapacitást, továbbá, hogy a távhőellátás minimum 50%-át tudatosan megújuló energiaforrással biztosítsák.

A városvezetés már eddig is sok lépést tett a napelemek érdekében:

• Megalkotta pl. a Budapest Szolár Térképet, amelynek segítségével bárki könnyedén bepillantást nyerhet ingatlanra lebontva a budapesti háztetők benapozottságába, valamint arról is tájékozódhat, hogy a háztetőjén hány négyzetméter lenne felhasználható esetleges napelemek elhelyezésére.
• Tekintélyes összegű (560 millió eurós) Európai Uniós támogatásban részesült a Budapesti Klímaügynökség megalakítására, amely előreláthatólag 2024-től lép majd működésbe.
• A Meter Solutions Kft-t bízta meg azzal, hogy vizsgálja meg a fővárosi elektromos hálózat pontos terhelhetőségét.

Miért nem akar sok társasház napelemet?

A napelem-tulajdonosok és a napelemes technológiával szimpatizálók körében elvégzett lakossági, reprezentatív vizsgálatból mutatták ki, hogy a budapesti társasházi lakók 60%-a nem fogna bele semmiféle napelem-telepítésbe, egyrészt a szabályozás átláthatatlansága, másrészt pedig a megtérülés bizonytalansága miatt.

A kifogásolt komplexitást az önkormányzat is szeretné egyszerűbbé tenni: azonban ez korántsem egyszerű.

A helyi szabályozási rendszerben ugyanis rengeteg ellentmondás fedezhető fel, arról nem is beszélve, hogy más-más szabályokról beszélünk minden egyes kerület esetében (összesen 48 féle szabály él jelenleg budapesti szinten).

A fővárosi önkormányzat éppen ezeket a feloldhatatlannak látszó ellentéteket szeretné megszüntetni, amely mindenekelőtt a szabályozás egységesítésében merülne ki.

„A rendeletváltoztatás folyamata ugyanakkor igen hosszadalmas” – ahogy Ámon Ada, Budapest Klíma-és Környezetügyi Főosztályának vezetője is nyilatkozta, szóval türelmesnek kell lennünk az egyszerűsítés ügye iránt.

A szaldó megszűnése és a csatlakozási tilalom sokakat elbizonytalanított

2022 ősze nem volt túl kedvező hatással sem azok számára, akik napelemes rendszerekben gondolkodtak, sem pedig az azok telepítésével foglalkozó cégeknek.

A hazai elektromos hálózat túlterheltségére és elavultságára hivatkozva ugyanis időszakos csatlakozási tilalom lépett érvénybe a visszatápláló napelem rendszerekre vonatkozóan, egészen addig, amíg a közműn végre nem hajtják az elengedhetetlen fejlesztéseket a fogadókészség helyreállítása érdekében.

Azt persze nem lehet tudni, hogy ez mikor következik be.

Azonban az biztos, hogy 2022. október 31-e után már nincs lehetőség pályázni ilyen napelem rendszerre, csak olyanra, amely helyi használatra termel, és nincs összeköttetésben a hálózattal.

Hasonló ütés volt az említett csoportok számára az éves, szaldós elszámolás beszüntetése is, amellyel a háztartásunk fenntartásához fogyasztott hálózati áramot ki lehetett váltani a napelemek révén termelt energiával.

A szintén október végén nyilvánosságra hozott kormányrendelet értelmében azonban mindenki a csatlakozástól számított 10. év végéig élvezheti a szaldós elszámolás előnyeit, azután pedig másmilyen elszámolási rendszerrel kell majd megbarátkoznia.

Az EU válasza: napelemstopot meg kell állítani!

Önmagában a szaldós elszámolás befejezése nem nevezhető sem igazságtalan, sem pedig váratlan rendelkezésnek a kormány részéről.

Persze, attól még, hogy egy döntés korrekt – jogi, vagy bürokratikus értelemben –, nem feltétlen fog rajongókat gyűjteni maga köré.

Európai szinten ugyanis már régóta csak Magyarországon volt érvényben ez az elszámolási rendszer, így várható volt, hogy előbb-utóbb nálunk is „kivonják a forgalomból”.

Ha azonban 2024. december 31-ig nem vonja vissza a kormány a napelemstopot, akkor jelentős összegű EU-s támogatástól eshet el az ország: egészen pontosan 5,8 milliárd euró, azaz 2320 milliárd forint csúszna ki a kezeink közül, ha a rendeletet nem tennék időben tárgytalanná.

Budapest több napelemet akar

Az Uniós támogatás egy dolog, azonban nem szabad megfeledkeznünk a fővárosi lakosság hozzáállásáról sem: a már említett – Szolárkonferencián nyilvánosságra bocsátott – kutatási eredményekből kiderült, hogy a budapesti felnőtt lakosság 92 %-a ellenzi a napelemstopot.

Ez a rendelkezés ugyanis szinte teljes mértékben ellehetetleníti a jövőbeli napelem-telepítéseket, ráadásul a zöld (MFL) hitelek vonzerejét is meglehetősen beárnyékolja pl. a lakásvásárláson-, vagy felújításon gondolkozók körében.

Valahogy azonban nem ártana zöld ágra vergődni, mert kár volna veszni hagyni mind egy ilyen környezetkímélő energiatermelési eljárást, mind pedig egy ilyen nagyvonalú, Uniós támogatást.

A felmérésből ugyanis az is kiderült, hogy a korábbi pályázók része leginkább takarékossági célokat tartott szem előtt a napelemes beruházásoknál: a technológia kifizetődőnek bizonyult, mivel az azt megelőző kiadásaik több, mint felét sikerült megspórolniuk a napelemek segítségével.

Ámon Ada zárásképp hozzátette – a kimutatott eredményekből kiindulva –, hogy nem feltétlen kell megrögzött környezetvédővé változtatni az embereket: sokkal tanácsosabb olyan alternatívákat kínálni számukra, amelyekkel kivehetik részüket a környezet-és klímavédelemből.

Te már döntöttél, és napelem rendszert szeretnél otthonodra?

Kérj tőlünk árajánlatot most!