A jégeső valóban kárt tehet a napelemben?

Egy napelemes rendszer működése számos tényezőtől függ, melyek közül az időjárás az egyik legfontosabb.

Nyilvánvalóan a nap sugárzása elengedhetetlen a napelem működéséhez, így előfordul, hogy rossz időjárási viszonyok megnehezítik a rendszer üzemelését.

Az egyik ilyen szélsőséges időjárási jelenség a jégeső, mely kapcsán sokszor szóba kerül annak veszélye a napelem rendszerre nézve.

Alapvetően a napelemeket úgy készítik el, hogy a legtöbb meteorológiai kihívás ne jelentsen gondot nekik, így a jégeső sem feltétlen tesz kárt a panelekben.

De mégis hogyan védekeznek a károk ellen a gyártók és mi történik akkor, ha mégis sérülés keletkezik a jégeső hatására?

Cikkünkben összeszedjük a legfontosabb tudnivalókat!

Milyen szempontok befolyásolják a működést?

Egy napelem működésekor fontos figyelembe vennünk különböző szempontokat.

A befolyásoló tényezők között az egyik legfontosabb a dőlésszög, amit úgy kell meghatározni, hogy a földrajzi elhelyezkedés szempontjából a lehető legideálisabb legyen, ami 35%-os szöget jelent a gyakorlatban.

A tájolást tekintve a déli tájolású napelemeknek a legnagyobb a hozamuk, viszont az ettől való 45%-os eltérés keleti és nyugati irányban csak 5-10%-os teljesítményveszteséget eredményez.

Fontos még az árnyékoló tényezőket is figyelembe vennünk.

Így olyan helyre ajánlatos napelemet telepíteni, ahol nem éri a paneleket árnyékolás, például környező fák, villanyoszlopok vagy szomszédos épületek.

De mi a helyzet a környezeti hatásokkal?

Időjárási tényezők

Az időjárás szintén nagyban befolyásolja, hogyan működik a napelem rendszerünk.

Először is a felhős idő nagyban hat a rendszer hatékonyságára.

Ugyan ekkor is működnek a panelek, azonban a termelés mértéke jóval csökken, bizonyos becslések szerint felhős napokon a normál teljesítményük 10-25%-át érik el a napelemek.

Ellenben a felhők bizonyos esetekben akár vissza is verhetik vagy növelhetik a napfény mennyiségét, így jobb teljesítményt is eredményezhetnek.

Télen a napelemes rendszerek hatásfoka nagyban függ a panel típusától.

A polikristályos napelemek nyújtják a legjobb teljesítményt felhős időben, így ezeknek a téli időszakban sem csökken jelentős mértékben a hatékonyságuk.

Viszont a nyári hőség már igen negatívan tud hatni a panelek hatásfokára, amennyiben a napelem hőmérséklete az ideális 20-25°C fölé emelkedik.

Ezeken felül a pára, szmog, füst és természetesen a vihar vagy jégeső is különböző módokon befolyással lehet a fotovoltaikus rendszerünk működésére.

Árajánlatot kérek >>>

Napelemet: CSOK-ból | Lakástakarékból | Önerőből | Vállalkozásomnak

Ingyenes felmérés

Jégeső – valóban veszélyt jelent a napelemre?

Egy nagyobb jégeső komoly károkat tud okozni az épületekben, autókban, fákban, így jogosan merülhet fel a félelem, hogy a nagyobb jégdarabok bizony a napelemes paneleket is meg tudják rongálni.

A legtöbb gyártó azonban fel van készülve az ütődések kockázatára, így megfelelően edzett üvegekkel és speciális védőfóliákkal árusítják napelemeiket, melyeket szigorú protokoll mentén, extrém körülmények között tesztelnek.

Az ilyen napelemeket gyakran vasgolyókkal is próbára teszik, így a hazánkban jellemző (legfeljebb dió méretű) jégeső nem okoz gondot nekik.

Ha mégis olyan szélsőséges időjárási helyzet állna elő, hogy megsérül a jégeső miatt a napelem rendszered, akkor is jellemző, hogy a panelek bizonyos termeléssel még üzemelnek.

Mindezek mellett viszont egy esetleges kár esetén jól jöhet a rendszerre kötött vagy arra is kiterjesztett biztosítás.

Nézzük a részleteket, mikor érdemes biztosítást kötni, és erre milyen lehetőségek érhetők el!

Napelemre kötött biztosítás

Egy fotovoltaikus rendszer élettartamát nagyban befolyásolja, hogy milyen típusú és márkájú panelről beszélünk, azonban általánosságban elmondható, hogy nagyjából 30 éves időtartammal érdemes kalkulálnunk.

Ebbe azonban bele tud szólni egy olyan kár, amely részben vagy egészben működésképtelenné teszi a rendszert – ilyen lehet egy komolyabb jégeső is.

A napelem biztosítás erre ad megoldást, ugyanis így nem kell attól tartani, hogy befektetésünk hiábavaló volt.

Napelemre szóló biztosítás esetén különféle lehetőségek érhetők el, így például nem feltétlen kell egy külön szerződést kötni a rendszerre, az otthonunkra kötött biztosítást is ki lehet terjeszteni a fotovoltaikus készülékre.

Mindez évente pár ezer plusz költséget jelent, ami abszolút megéri, ha arra gondolunk, hogy ehhez képest milyen kiadást jelent egy nagyobb kár helyreállítása vagy akár egy új rendszer kiépítése.

Felkeltették az érdeklődésed a napelemek?

Érdemes akkor még pár szót ejteni a rendszer működéséről is.

Így működnek a napelemek

A napelemhez szükség van egy félvezetőre, esetünkben ez a szilícium, amelynek atomjai 4 elektronnal (tehát erős kötéssel) csatlakoznak a szomszédjaikhoz.

Ahhoz, hogy ezek az elektronok felszabaduljanak és mozgásra bírjuk őket, a szilíciumot foszforral „szennyezzük”, mellyel több elektront tudunk az anyagba juttatni, mint amennyit az alapból fel tudna használni.

Ahhoz viszont, hogy ezek a már szabadon mozgó elektronok egy meghatározható irányba mozogjanak, még bórral is „szennyezzünk” egy másik réteg szilíciumot, ugyanis ez kevesebb elektronnal rendelkezik, és így „lyukakat” képez a többlet-elektronoknak.

Összeérintve a kettőt (azaz az N-típusú és P-típusú réteget) az elektronok betöltik a nekik fenntartott helyeket, ezáltal erős elektromágneses teret létrehozva.

Amikor pedig a napelemet sütni kezdi a napfény, akkor a fotonok átadják energiájukat a cellák elektronjainak, így a negatív és pozitív irányba történő áramlás által jön létre az elektromos feszültség.

Ilyenkor még egyenáram jön létre, azonban egy inverter ezt váltakozó árammá alakítja, amely már a háztartásokban is használható.