8 kérdés, amit mindenképp fel kell tenned (minden) napelem pályázat kapcsán

1. Biztos, hogy a pályázat célcsoportjába tartozol?

Egy pályázat esetén egyértelműen az egyik legfontosabb kérdés, hogy van-e lehetőségünk egyáltalán indulni rajta.

Az RRF-6.2.1 kódszámú pályázat kapcsán például kezdetben csak annyit lehetett tudni, hogy azok a háztartások indulhatnak rajta, melyek az átlagjövedelemnél kevesebből tartják el magukat – 2021 őszén viszont jött néhány pontosítás, úgy, mint:

• az ingatlannal kapcsolatban (legalább rész-) tulajdonnal rendelkező személyek jövedelmét veszik figyelembe (tehát nem azt kell nézni elsősorban, hogy ki van bejelentve oda állandó lakcímmel);
• a nyugdíj is jövedelemnek számít;
• a jövedelemmel rendelkező tulajdonosok éves összevont jövedelmének egy főre jutó összege nem haladhatja meg a 4.850.000 forintot.

Tegyük fel, hogy a pályázó évi jövedelme 4.000.000 forint – viszont az ingatlannak van egy másik tulajdonosa is, 6 millió forintos jövedelemmel.

Ebben az esetben az egy főre jutó jövedelem átlaga 5.000.000 forint, amivel máris nem fér bele az „átlagjövedelem alatti kategóriába” az adott háztartás.

Ez persze csak egy elméleti példa volt, de jól mutatja, mennyire könnyű már a legelején kiesni a sikeres pályázók köréből.

2. Mit szeretnél elszámolni?

Szintén egy érdekes kérdés, ami az átlagjövedelem alatt élőknek szóló pályázat kapcsán is előkerül.

Tény, hogy a pályázat címében is benne van már, hogy az elnyert támogatást

• napelem rendszerre,
• vagy napelem rendszerre + fűtési rendszer elektrifikálásra lehet fordítani.

Az viszont nem mindegy, milyen úton történik ezek megvalósulása.

A legtöbb pályázat egyértelműen kimondja, hogy saját beszerzést nem lehet finanszírozni a támogatásból: csak hivatásos, hiteles kivitelezők által adott számlát fogadnak el.

3. Mekkora napelem rendszerre lehet pályázni?

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban nem csak a kilowattokat kell megnézni, hanem azt is, hogy pontosan mi alapján állapítják meg a pályázat kiírói a méreteket.

• Az invertereket nézik?
• A napelem panelek teljesítményét?
• A modulok számát?

A korábban már példaként hozott pályázatunk esetében például a felső határ az napelemek névleges beépített teljesítményére vonatkozó 5 kWp volt, de ugyanez vonatkozik az inverterre is, így a komolyabb bővítést már mindenképp önerőből kell finanszírozni, tehát saját zsebből.

4. Milyen típusú napelem rendszert lehet kiépíteni a támogatásból?

Szigetüzemű vagy hálózatra visszatápláló?

Földre vagy tetőre telepített?

Napelem rendszer alatt több típusra is gondolhatunk, így érdemes alaposan átolvasni, hogyan nyilatkoznak erről a pályázati kiírásban.

Az RRF-6.2.1 pályázat esetében például csak tetőre telepített napelem rendszerről lehet beszélni, az viszont kerülhet akár melléképületre is (feltéve persze, hogy azonos helyrajzi számon van az adott ingatlannal).

Szigetüzemű rendszerre nem lehet fordítani a támogatást, viszont a napelemhez tartozó energiatárolókra (értsd: akkumulátorokra) igen, ami azt jelenti, hogy a hibrid üzemű napelemes rendszer már elérhető.

Fontos viszont, hogy a tárolókapacitás eléggé meghatározott, tehát figyelni kell az arányokra a tervezéskor.

5. Milyen határidőket kell tartani?

A pályázatok sajnos nem úgy működnek, hogy ha sikeresek vagyunk, akkor már csak a kivitelezéssel kell utána foglalkozni: az elnyert támogatás mellé bizony járnak kötelezettségek is.

A támogatói okirat megérkezését követően a példaként felhozott pályázat szerint 6 hónapon belül meg kell kezdeni a kivitelezést, ha nincs szükség az ingatlannál fázisbővítésre, ha pedig mégis, akkor 12 hónapunk van.

A fázisbővítéssel viszont van egy olyan probléma, hogy nagyon-nagyon elhúzódhat: 2 hónaptól akár 16 hónapig is terjedhet az az időszak, ami alatt a szolgáltató megteszi a szükséges lépéseket.

Arról pedig ne is beszéljünk, hogy mennyire befolyásolja az ezzel járó ügyintézést az, amikor egyszerre több százan adnak be a szolgáltatóhoz ilyen igényt a pályázat megnyerését követően.

6. Milyen szerződést kell kötnünk a szolgáltatóval?

A szaldó és bruttó elszámolás közötti huzavona folyamatos problémákat okozott már onnantól kezdve, hogy a kérdés először felmerült, de főleg a vissza nem térítendő támogatások kapcsán került elő kifejezetten gyakran.

A pályázat kiírói alapvetően a bruttó elszámoláshoz kötnék a támogatást, azonban ez még nem megoldható addig, amíg életbe nem lép az új rendszer.

Éppen ezért a kiírásban az szerepel, hogy jelenleg a szaldós elszámoláshoz lehet csatlakozni, de amint a bruttós elérhetővé válik, a pályázat nyerteseinek kötelezően át kell állniuk arra.

7. Milyen napelem árakkal számolunk?

Ha egy pályázati kiírásban ott szerepel, hogy 1 kWp napelem rendszer ára 485.645 forint, az jó, csak annyi a probléma, hogy ez az aktuális árakat jelenti.

A napelemek terén viszont lehet számítani bizonyos mértékű áremelkedésre, így ki tudja, hogy mennyire fogja fedni a valóságot ez a meghatározott összeg.

Ezt mindenképp figyelembe kell vennünk, már csak azért is, mert mint az már elhangzott, minden extra költség, ami a pályázat által meghatározott keretekbe nem fér bele, önerőből finanszírozandó.

8. Mi alapján történik az elbírálás?

Nem egyszer láttunk már olyat, hogy sokkal nagyobb volt az érdeklődés egy pályázat iránt, mint amekkorát a keret „megengedett”.

Az ilyen esetekben persze dönteni kell, hogy ki kaphatja meg a támogatást: az RRF-6.2.1 esetében egy pontrendszert dolgoztak ki (tehát nem érkezési sorrendben történik az elbírálás).

Összesen maximum 7 pont érhető el az alapján, hogy az ingatlan milyen fejlettségű régióban található, illetve hány kiskorú él az adott háztartásban.

Ha valaki viszont előzetesen azt számolja ki, hogy „csak” 2-3 pontot tud kapni, annak sem érdemes lemondani a pályázatról, hiszen nem lehet tudni, hogy az adott régióban mások mennyit fognak elérni.

Egyéb kérdések, amiket érdemes feltenni

Úgy tűnhet, hogy szinte már mindennel foglalkoztunk, ami akár „buktató” is lehet egy adott pályázat kapcsán, de azért vannak még olyan témák, amiket érdemes érinteni ezzel kapcsolatban:

• Mi számít jövedelemnek? (Nyugdíj, KATÁ-s jövedelem, stb.).
• Milyen villanyóra mellett van lehetőség a támogatás igénybevételére? (Nappali, H tarifás, állandó vagy feltöltős, stb.)
• Van kikötés arra, hogy meddig kell fenntartani a kiépült rendszert?

Ezek azok, amikre egy kezdeti pályázati kiírás nem feltétlenül ad választ, de a későbbi, végleges verzió, illetve a profi pályázatírók már fényt tudnak deríteni.

Egy plusz tény: a nyertes pályázat még nem jelenti, hogy lehet is napelem rendszerünk

Nem sokan szoktak erről beszélni, de ha már ezzel a témával foglalkozunk, akkor muszáj megemlíteni, hogy nem csak a pályázati feltételeknek kell ahhoz megfelelni, hogy napelemünk lehessen.

A kivitelezési folyamat mindig az engedélyeztetéssel kezdődik az illetékes áramszolgáltatónál – és bár alapvetően elmondható, hogy a visszautasítás eléggé ritka, azért néha előfordul.

Csak egy példa: amennyiben egy trafókörzetben már „túl sok” napelem rendszer van, feszültségproblémákra hivatkozva a szolgáltató megtagadhatja az engedélyt.

Egyszóval nem is biztos, hogy a mi háztartásunkon, ingatlanunkon múlik a dolog, mégsem lehet napelemünk.

Tudj meg mindent a napelem pályázatokról, és csapj le a legjobb lehetőségekre!

Egyáltalán nem az volt a célunk, hogy elvegyük a kedved a napelem pályázatoktól – sőt, azt szeretnénk, hogy minél magabiztosabban tudj ebbe belevágni.

Mindig is az volt a hitvallásunk, hogy mindenről tájékoztatni kell az érdeklődőket, hogy a végleges döntés biztos alapokon nyugodhasson.

Ezért fogunk minden fontos információt megadni neked akkor is, amikor árajánlatot kérsz tőlünk!

Töltsd ki űrlapunkat, és a te megyédhez tartozó, profi napelem kivitelező partnerünk választ ad minden kérdésedre akár a pályázatokkal, akár az önerős napelem telepítésekkel kapcsolatban!