Mi történt a nagy kínai napelemdömpinggel?

Mi történt a nagy kínai napelemdömpinggel?

Kína mindig is egy nagyon érdekes ország volt, mind történelmileg, mind gazdaságilag.

Az egyik legősibb kultúráról van szó a világon, amely sok tekintetben gyakran megelőzte a nyugati civilizációt, például előbb volt papírpénzük, puskaporuk, egységes államszervezetük.

Azonban a külső fenyegetettségnek köszönhetően gigantikus erődrendszerrel vették magukat körbe, ami még így sem tudta mindig megállítani a hódítókat.

A 15. században úgy döntöttek, hogy egy soha nem látott méretű flottával felfedezik a világot, majd néhány évtized múlva évszázadokra bezárták kapuikat, ezzel jelentős lemaradásba sodorva magukat.

Később ebből az elmaradottságból kifolyólag célpontjává vált a hódítóknak, és csak a 20. században a kommunista hatalom megerősödése és a szovjet befolyás hozta fel technológiailag.

Viharos történelme hemzseg a háborúktól, bőséges időszakoktól, éhínségektől és nyomortól, mégis számos találmányt, újítást köszönhetünk ennek a hatalmas országnak.

Ez a kettősség, hektikus gondolkodás ma se nagyon különbözik az évtizedekkel, évszázadokkal ezelőttitől, és ez az utóbbi időben az energiapolitikájukon is kitűnően látszik.

Húzóágból a csőd szélére

Húzóágból a csőd szélére

Pár évvel ezelőtt még arról lehetett olvasni, hogy Kína a világ napelem-piacának élére tört, megelőzve mindenkit, aki korábban ezzel foglalkozott.

A nagy gyártók közül jó néhányan ide telepítették üzemeiket, és maguknak a kínaiaknak is volt számtalan saját márkája és gyára.

Köszönhető volt mindez annak, hogy az állam nagyon komoly támogatásokat adott az ezzel az iparággal foglalkozóknak, valamint a beruházóknak és a felhasználóknak is.

Itt is kiütközött Kínának ez az emlegetett furcsa kettőssége, ugyanis egyszerre volt a világ legzöldebb és legszennyezőbb országa.

2017. elején a kormány még összesen 76 milliárd dollárnyi összeget fektetett a megújuló iparba, elsősorban a napelemekbe, továbbá szél- és vízenergiába.

Ez az elképesztő összeg mostanra jócskán összezsugorodott, mindössze 29 milliárd dollárra, ami a mi mércénkkel mérve még mindig óriási pénz, de gondoljunk bele, hogy a világ egyik legnagyobb gazdaságáról beszélünk.

Ezt a csökkentést alaposan megsínylette az egész megújuló energia-ipar, és bár a termelés továbbra sem állt le, a mértéke a töredéke a korábbinak.

Döbbenetes kibocsájtás

Döbbenetes kibocsájtás

Kína a lélekszámának és az eddig dinamikusan fejlődő gazdaságának köszönhetően a legtöbb káros anyagot kibocsájtó ország a világon.

A légkörbe kiszivárgó mérgező és káros gázok összességének 78 százalékáért a leggazdagabb országok felelősek, ebből egyedül Kína több, mint 29 százalékot tudhat a magáénak, míg a USA „csupán” 16-ot.

Teszi mindezt Kína annak ellenére, hogy pár évvel ezelőtt még a napenergia élharcosaivá kezdtek előlépni.

Vagyis az összes károsanyag-kibocsájtás közel harmadáért őket tehetjük felelőssé, aminek nyomós, első sorban gazdasági oka van.

Öt évvel ezelőtt, amikor a nagy megújuló energia-dömping megkezdődött, akkor még szabályosan dübörgött a kínai gazdaság, jelentősen növekedett évente.

Mostanra azonban ez a tempó igencsak lelassult, mondhatni, a 90’-es évek óta nem vánszorgott ennyire.

Sajnos ennek olyan hozadéka is van, hogy a hosszabb távon kifizetődő, modern, zöld energiafejlesztéssel szemben újra a szénenergiát tolták előtérbe.

A kínai szénerőmű technológia és építés csupán stagnált korábban, most azonban újult erővel indult útjára, mivel a nehézipar rövid távon olcsóbb, hamarabb lehet vele eredményt elérni.

Ahogy Kevin Tu, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) kínai tagozatának egykori vezetője fogalmazott: az elsődleges cél a gazdaság újrastabilizálása, jelenleg ez mindennel, még a klímavédelemmel szemben is prioritást élvez.

Árajánlatkérés itt!

A gyártók sanyarú sorsa

A gyártók sanyarú sorsa

Pekingtől mindegy 45 percnyi útra fekszik Paoting városa, amely San Franciscóhoz és a Silicone Valley-hez hasonlóan magát Power Valley-nek nevezte, mivel itt koncentrálódott a kínai napelem-gyártás java.

Nem csak a nagy gyártók telephelyei, üzemcsarnokai találhatóak itt, de sok hazai, napelemmel foglalkozó vállalaté is, például az egykor legnagyobb Yingli Solar központja is.

A völgyet beterítik a napelemek, és napelem-előállításra szánt ipari területek, azonban a város fölött ugyanúgy vastag, nehéz szmogfelhő ül.

Nem egészen így képzeljük el a távol-kelet napelem centrumát, igaz?

Az a szomorú helyzet, hogy a megújuló energia-szektort érintő megszorítások súlyosan rányomták a bélyegüket erre a területre.

A Yingli 2012-ben és ’13-ban még a világ legnagyobb napelem-gyártója volt, az egész világra exportálták a termékeiket, a 2010-es és 2014-es labdarúgó világbajnokságoknak pedig az egyik fő szponzora volt.

Akkoriban hősként ünnepelték a vállalatot hazájában, mostanra azonban olyannyira leromlott a helyzet, hogy már a New Yorki tőzsdén sem szerepelhetnek, mert nem éri el a jegyzett tőkéjük az 50 millió dollárnyi részvételi limitet.

2017-ben, a csúcson az általuk gyártott és telepített napelemek összesen 53 gigawattnyi (!) energiát termeltek, azóta viszont 40%-os visszaesést könyvelhettek el, mindössze két év alatt.

A vállalat továbbra is gyárt napelemeket, azonban így, hogy a kínai kormány megszűntette a napelemekre vonatkozó támogatásokat, sajnos az iparág halál közeli stádiumba került.

Ok és okozat, a jövő tükrében

Ok és okozat, a jövő tükrében

A gazdasági indokok mellett olyan okok is közre játszanak ebben a visszaesésben, mint az Egyesült Államokkal való, fokozatosan romló viszony, a hongkongi zavargások, valamint a közvélemény, amely a megújuló energia használatát a nyugati kultúra egyfajta szimbólumának tekinti.

A kulturális ellenállás mellett az elvágott támogatások összesen 28 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak rövid idő leforgása alatt az iparág kínai képviselőinek, gyakorlatilag ellehetetlenítve ezzel sokuk működését.

A növekedő emisszióhoz az is jócskán hozzájárul, hogy a gazdasági holtpontról továbblendülés érdekében szándékosan nagyon alacsonyan tartják az energiaárakat, ami kifejezetten kedvez a szénerőművek térhódításának.

Sajnos, ha rövid időn belül nem mutatkozik drasztikus változás, az ország kibocsájtása tovább fog növekedni, ezzel veszélybe sodorva mindazokat a célokat, melyeket a különböző klímaegyezmények és szerződések lefektettek.

A külföldi nagyvállalatok vélhetően továbbra is nagy mennyiségben fogják Kínában előállíttatni a napelemeket, azonban ha további szankciókat vezetnek be államilag, az akár olyan következményekkel is járhat, hogy elköltöztetik gyáraikat, így tovább csökkentve az amúgy is egyre zsugorodó belföldi piacot.

Mi, itt, a nyugati világban csak remélhetjük, hogy rövidesen rendeződik odaát a helyzet, és a legtöbb, amit tehetünk, hogy továbbra is támogatjuk a megújuló energiát, és növeljük a telepített napelemek (szerencsére) egyre gyarapodó számát.

Ajánlatkérő űrlap

Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.

Kérdésed van?
Tedd fel nekünk itt!
Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.