Észak-Koreáról sok minden eszébe jut az embernek, de a napelemek biztos nem. Lehet, hogy ez változni fog?

Észak-Koreáról sok minden eszébe jut az embernek, de a napelemek biztos nem. Lehet, hogy ez változni fog?

Észak-Korea a világ egyik legelzárkózóbb, leginkább elszigetelt országa, melynek határait árkok, őrtornyok, szöges drót és fegyveres katonák őrzik.

Meglehetősen kevésszer jut ki innen bármilyen hír a nagyvilágba, mármint ami nem egy katonai parádéról, kísérleti atomrobbantásról vagy egy újabb, a világhoz intézett fenyegetésről szól.

És mégis, néha-néha előfordul, hogy ebben a zárt, elmaradott, militáns világban is megcsillan a progresszió iránti igény, pozitív törekvés.

Nemrégiben azzal okozott meglepetést a keményvonalas kommunista ország, hogy felröppent a hír: a velük szemben bevezetett újabb és újabb szankciókkal szembeszállva teljes önállóságra törekszenek, ezért mindenféle megújuló energiaforrást, különösen a napelemek használatát bátorítják, támogatják.

A lépés akár meglepő is lehet, de ha egy kicsit utánajárunk, tulajdonképpen teljesen megérthető, hogy miért döntöttek úgy: eztán a polgári lakosság körében is általánosan támogatottá teszik a napelemek telepítését.

Harapófogóban

Harapófogóban

Mind gyakrabban és gyakrabban halljuk, hogy az ENSZ ismét és ismét szankciókkal sújtotta Észak-Koreát egy-egy aljas húzásuk után, vagy éppen nyomásgyakorlás céljából, hogy engedményt csikarjanak ki belőlük.

Egy intézkedés annyit ér, amennyit képesek betarttatni belőle, tartja a régi mondás, és valóban, szinte elképzelhetetlen, hogy mi mindent lehetséges még szigorítani, hiszen pár havonta jön egy újabb csokor szankció.

Az efféle szigorítások rendszerint a kereskedelmet érintik, vámemelést, import-export korlátozást, ellenőrzési szigorítást, tehát gazdaságilag igyekeznek az országot térdre kényszeríteni fegyver helyett.

Ez folyamatos feszültséget szül az Egyesült Nemzetek tagállamai és Észak-Korea között, és a folyamatos tárgyalások ellenére még egyáltalán nem úgy tűnik, hogy közel a vége.

Kim Dzsong Un a Munkáspárt legutóbbi ülésén felszólalva hangsúlyozta: országának minél inkább az önállóságra kell törekednie, hogy az ellenük hozott intézkedések ne tudják gazdaságilag összeroppantani.

Hangsúlyozta, hogy saját technológiára és erőforrásokra kell támaszkodniuk, ezzel mutatva meg, hogy nincsenek rászorulva a külvilági kapcsolatokra.

Árajánlatkérés itt!

Folyamatos a hiány, az akadozás

Folyamatos a hiány, az akadozás

Köztudott, hogy Észak-Koreának folyamatos problémái vannak az áramellátással – időről időre kimaradások jelentkeznek, műszaki problémák merülnek fel – többek között a rossz minőségű, fejletlen technológia miatt.

Ezt mind az országból érkezett disszidensek, mind pedig műholdas megfigyelések is megerősítik.

Éppen ezért az utóbbi időszakban fokozottan elkezdték fejleszteni a megújuló energiaforrásokat kihasználó rendszereket, koncentrálva a nap- és szélenergiára.

Kim Dzsong Un felszólította országát a megújulók nagyobb mértékű használatára, de pár évvel ezelőtt már megindult az ez irányú fejlődés.

Az nemrégiben megjelent olcsó napelemek új lendületet adtak a fejlődésnek, ugyanis már a polgári lakosság számára is egyre inkább elérhetővé válnak a kisebb-nagyobb teljesítményű berendezések.

Menekültek és az országba látogatók egybehangzóan állítják, hogy egyre több és több középületet, gyárat, vállalkozást és magánházat szerelnek fel napelemes rendszerrel.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy hosszú távon ez lesz számukra a megoldás, hiszen beszámolók szerint olyan helyeken, ahol már vannak telepített rendszerek, ott minimalizálódtak vagy megszűntek az áramkimaradások.

A stabilabb áramellátás mellett az elektronikai cikkek egyre szélesebb kínálata is kezd elterjedni a lakosság körében, olyan termékek is, melyek korábban szinte elérhetetlenek voltak.

Lazul a hurok?

Sok olyan használati cikk, mint például a víztisztítók, elektromos rizsfőzők, keverőgépek, pár éve még csak a leggazdagabbak háztartásaiban és éttermekben fordultak elő, most viszont, főleg a városi lakosság körében, egyre többen és többen engedhetik meg maguknak.

Népszerűek még a hajsütővasak, elektromos kerékpárok, melyeknek egy részét Kínából importálják, részben pedig belföldön gyártják.

A szöuli székhelyű Daily NK gazdasági szakértője, Kang Mi-jin szerint néhány északi-koreai háztartás már-már emlékeztet a dél-koreai, középosztálybeli lakásokra lapostévével, számítógéppel, elektromos gyermekjátékokkal.

Lehetséges, hogy az ilyen változások egy újfajta társadalmi berendezkedést fognak kialakítani az elmaradott északi szomszéd struktúrájában, ahol a fogyasztás eddig egy szinte ismeretlen fogalom volt a köznép számára?

Egy másik világ kapujában

Egy másik világ kapujában

A napelemeket pogári körökben először csak apróbb dolgokra kezdték el használni az elmúlt években, mint például mobiltelefonjaik, elektromos kerékpárjaik töltésére.

Mára viszont sokan az otthonuk világítását is napelemekkel biztosítják, amivel terhet vesznek le a korszerűtlen, főként széntüzeléssel és vízenergiával ellátott, instabil nemzeti hálózatról.

Egyesek szerint éjszaka bizonyos területeken csak ott van világítás, ahol az áramellátást napelemek fedezik.

Kulturális vonzata is van a dolognak, ugyanis a játéktermek, karaokebárok, billiárdszalonok, teaházak, és más kikapcsolódási források kitolt nyitvatartással képesek üzemelni, ráadásul a vidéki területeken is valamelyest rendeződni látszik a helyzet.

A napelemek és a három T

A napelemtechnológia (valószínűleg pusztán ideológiai okokból) azelőtt szigorúan be volt tiltva Észak-Koreában, de jött a változás.

2004-ben megnyitott Keszong határában a dél-koreai és észak-koreai közös üzemeltetésű ipari park, ahová az országban először telepítettek napelemeket.

Ennek hatására elkezdte a vezetés tolerálni a napelemeket, ma már pedig ott tartunk, hogy kifejezetten támogatják, bátorítják az ilyen irányú beruházásokat.

Olyannyira, hogy a közelmúltban egy jól teljesítő termelőszövetkezet munkáscsoportja kitüntetésképpen LED-televítiókat és napelemeket kapott az államvezetéstől.

A központi televízióban is készült már propagandaműsor a fotovoltaikus rendszerek népszerűsítése érdekében, amelyben többek között bemutatták a hazai gyártású invertereket.

Jó kérdés, hogy mennyire hihetünk az Észak-Koreai állami televíziónak, de állításuk szerint iskolák, közintézmények, sőt, már a központi bank is csak és kizárólag napenergiával üzemelnek.

Árajánlatkérés itt!

Jelentős felvásárló erő

Jelentős felvásárló erő

Az észak-koreai vezér szerint a napenergia „ingyenes energia”, mivel csak egyszer kell felszerelni és beüzemelni, utána már termel magától – ez az idea kiválóan illeszkedik a diktátor önellátási, azaz semmiből-valami elgondolásához.

Az országban értékesített napelemek túlnyomó többsége Kínából származik, mivel ott jelentős készletfeleslegek halmozódtak fel, többek között ennek és a növekvő koreai termelésnek köszönhető, hogy pár éven belül az árak mintegy 40%-kal csökkentek.

Jelenleg egy általánosan használt 30 wattos panel körülbelül 15 dollárba kerül, azaz egyáltalán nem elérhetetlen egy közember számára sem.

Egyes források szerint a közintézmények, hatóságok már mintegy 55%-a rendelkezik napelemmel, bár ez ügyben információ nemigen hagyja el az országhatárt.

Azt mindenesetre tudjuk, hogy a fővárosban, Phenjanban, valamint a határ menti vidékeken ahol közel van a kínai határ, lényegesen nagyobb a felhasználók aránya.

Kínai adatok szerint 2017-ben összesen 29 megawattnyi napelem-panelt importáltak tőlük az észak-koreaiak, azonban az ottani termelésnek a napenergia jelenleg még kevesebb, mint 1%-át adják.

Azonban az állami televízió állítása szerint 2044-ig az ország napelemes kapacitását 5000 megawattra tervezik növelni.

Valóban megdöbbentő lenne, ha a nem túl távoli jövőben pont Észak-Korea lenne az egyik ország, amelyik a leginkább a zöld energia útjára tért, még ha kényszerből is.

Ajánlatkérő űrlap

Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.

Kérdésed van?
Tedd fel nekünk itt!
Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.