Már üzemel a világ jelenlegi legnagyobb naperőműve

Minél nagyobb, annál jobb

Az Egyesült Arab Emirátusok az olajkitermelésnek köszönhetően hihetetlen gazdasági növekedésre és jólétre tett szert mindössze pár évtized leforgása alatt, és ez meg is látszik a központjain.

Dubai és Abu-Dhabi nevének említésére szerintem túlzás nélkül állíthatom, hogy mindenkinek a csúcstechnológia, a luxus és a felhőkarcolók jutnak eszébe, valamint a gazdag olajmágnások fényűző hobbijai.

Hogy tényszerűek legyünk: 2000 óta a népesség megháromszorozódott, és ennek csupán körülbelül a 10%-a őslakos, a fennmaradó közel 90% külföldi bevándorló, vendégmunkás.

Ekkora népességgyarapodás egy gyenge lábakon álló, bizonytalan hátterű államot összeroppantana, ebben az esetben viszont a gyors épülés záloga volt.

Az olajexport hajtotta gazdasági motor működtetéséhez nem lett volna elegendő, ha csak és kizárólag hazai munkaerőre támaszkodnak, így gyakorlatilag kapóra jött nekik, hogy megengedhették maguknak a bevándorlást, letelepedést.

Ilyen munkaerőtöbblettel egyáltalán nem meglepő, hogy olyan gigantikus, a megalománia felső határait feszegető kivitelezések is ilyen rövid idő alatt épülhettek meg, mint a Burj Khalifa, a jelenlegi legmagasabb épület a világon, vagy a mesterséges szigetcsoportok, vagy a Zájed sejk mecset, és még sorolhatnánk.

Viszont abba még az Emirátusoknak is bele kellett gondolnia egy idő után, hogy a gazdagságukat biztosító, a talpuk alatt rejtőző olajtartalék nem tart örökké.

A másik nagy erőforrás: a Nap

Az olajon kívül, 21. századi gondolkodással az ezen a félszigeten fekvő országok másik, azonban mindeddig mellőzött, kevéssé kiaknázott erőforrása a napenergia.

A környezet itt száraz és sivatagos, elképesztő forróság alakulhat ki a nyári időszakban, viszont ami a legfontosabb: gyakorlatilag minden nap süt a Nap.

Köszönhetően a napsütéses órák elképesztően magas számának, és a magas középhőmérsékletnek (még januárban is legfeljebb 14 °C-ig süllyed a hőmérséklet), valamint a földrajzi elhelyezkedésének, az Emirátusok ideális terület napenergia hasznosítására.

Az eddigi tendencia nem azt mutatta, hogy különösebb szándékuk lenne ennek a kihasználása, azonban nemrégiben, talán abból a megfontolásból, hogy néha a jelenen kívül a hosszú távú jövőre is kellene gondolni, napelemes fejlesztésekbe fogtak.

Természetesen nem hazudtolták meg önmagukat, mármint ami a maximalizmust illeti, hiszen június végén átadták és üzembe helyezték Abu-Dhabiban a földkerekség jelenlegi legnagyobb egybefüggő napelem-parkját.

A sivatag sötét gyöngyszeme

A Noor Abu Dhabi névre keresztelt naperőmű európai léptékkel mérve egészen elképesztő számadatokkal rendelkezik.

Az erőmű több, mint 8 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, ez valamivel kisebb, mint Szigethalom területe.

3,2 millió napelem-panelből áll össze, a teljes teljesítménye pedig 1,18 GW, ezzel 90 ezer ember áramellátását képes biztosítani.

Viszonyításképpen: az Egyesült Államok legnagyobb napelem-parkja, a Solar Star, amely ráadásul több különálló egységből áll, „mindössze” 569 MW energia előállítására képes.

A Noor Abu Dhabi beüzemelésével éves szinten egymillió tonnával kevesebb szén-dioxid kerül majd a levegőbe, ami egyenértékű azzal, ha 200 ezer autó eltűnne a forgalomból.

Ilyen mértékű zöldenergia-beruházást ezelőtt még nem látott a világ, azonban ez még csak a kezdet, ugyanis nem beláthatatlan időn belül a Közel-Keleten újabb, még ennél is nagyobb létesítmények fognak épülni.

Tervben van, hogy pár éven belül létesítenek egy még hatalmasabb, 2 GW teljesítményű naperőművet is, ami már meghaladja a Paksi Atomerőmű teljesítményét, ezen kívül Szaúd-Arábia tervez létrehozni egy 2,6 GW összteljesítményű naperőművet is.

Fontos a források okos használata

Mivel az Arab-félsziget legnagyobb területe földművelésre, legeltetésre és bármilyen egyéb mezőgazdasági hasznosításra gyakorlatilag alkalmatlan, így keresve sem találhattak volna az itt élők jobb lehetőséget a kiaknázására.

Mind a száraz időjárás, mind pedig az elképesztő mennyiségű napsütés, valamint a javarészt sík terület és a földrajzi elhelyezkedés is ideális ahhoz, hogy naperőműveket létesítsenek.

Ami esetleg gondot okozhat, az az infrastruktúra hiánya (gondolok itt elsősorban az Emirátusoknál és Szaúd-Arábiánál kevésbé tehetős országokra, hiszen ez a kettő gond nélkül képes megoldani mindenféle szállítmányozási és közvetítési problémát akár import anyagból is), valamint az instabil társadalmi helyzet.

Hiszen ne felejtsük el, hogy az itt található országok jó részében az elmúlt időben háború dúlt, vagy még most is zajlik, és ilyen körülmények között valószínűtlen, hogy bármiféle egyéb, környezetbarát fejlesztésekre futná a kapacitásukból.

Bizonyos vélemények szerint az emlegetett két állam is csupán kirakatprojektként kezeli a napelem-parkok építését, hiszen még vagy száz évre elegendő olaj van alattuk, azonban az utóbbi évek csökkenő kereslete a kőolaj iránt lehet, hogy elgondolkodtatta a vezetőket.

Attól egyelőre nem kell tartanunk, hogy egyszercsak befejezik a kitermelést, azonban lehetséges, hogy a jövőben a fosszilis energiahordozók mellett a fotovoltaikus energiatermelésben is az élre törnek ezek az országok, hiszen minden feltétel és anyagi forrás biztosított hozzá.

Már csak az a kérdés, hogy továbbra is ekkora ütemben tervezik-e megvalósítani az ilyen irányú beruházásaikat, vagy valóban csupán egy látszatintézkedésről van-e szó.