Energia a karibi napsütésből, és az önellátó metrómegálló

Déltengeri temperamentum

Eddig nemigen lehetett olyasmit hallani a szigetországról, hogy kifejezetten környezetbarát lenne, sőt!

Az ’50-es évekbeli, üzemanyag zabáló autókkal, a viszonylag fejletlen, szovjet technológián alapuló energiarendszerrel Kuba nemigen volt a zöldenergia élharcosának mondható, azonban úgy tűnik, hogy a közeljövőben változás mutatkozik ebben az irányban.

A PV Magazine figyelt fel nemrégiben egy frissen hozott kormányrendeletre, amelynek a célja, hogy a fogyasztókat tetőre szerelt napelemes rendszerek telepítésére ösztönözze.

Azon túl, hogy a lakosság kedvét igyekeznek meghozni a napenergia használatához, olyan könnyítéseket is tartalmaz a rendelet, amely elősegíti a többletenergia értékesítését a nemzeti elektromos hálózaton belül.

Fontos eleme a bevezetésre kerülő szabályozásoknak, hogy a kubai kormány adókedvezményeket vezet be a megújuló villamos energiát előállító rendszerek vásárlása, illetve telepítése érdekében, valamint vámmentességet is terveznek azok behozatalára.

A többletenergiát közvetlenül az állami villamos művek vásárolná meg a fogyasztóktól, hogy ezzel ösztönözzék a telepíteni vágyókat.

Az új szabályozás a vállalkozásokat is igyekszik meggyőzni, ugyanis nem tesz különbséget hazai és külföldi tőkével működő, valamint állami és nem állami között.

Ezen kívül egy tervezetet is tartalmaz, amiben vázolja, hogyan kellene a bankoknak a beruházó kedvű lakosság számára akár 100%-os hitelt biztosítania.

Ott más szelek fújnak

Magyarországon az utóbbi pár hónapban kissé alább hagyott az állami lelkesedés, ami a lakossági napelem-telepítést illeti.

 A hazánkban megtalálható napelemes rendszerek teljesítménye 2019 júniusának végén 1144 MW volt, vagyis ez a hálózatra kapcsolt, már átadott naperőművek összkapacitása az akkori adatok szerint.

Ebből 388,5 MW származott tetőre szerelt, háztartási méretű kis naperőművekből, azaz valamivel több, mint a harmada a lakosságtól érkezett.

Vagyis a hazai fotovoltaikus kapacitás harmada nem kap semmilyen támogatást, ösztönzést vagy kedvezményt a 0%-os hitelt kivéve, annak ellenére, hogy a népszerűsége és az elterjedtsége egyre csak nő.

Ezzel szemben a nagyberuházások, melyek 20 MW vagy annál nagyobb teljesítményű erőművet telepítenek, 25 éven át jogszabályilag részesülnek állami támogatásban.

Annak ellenére, hogy a kormányszervek a jelenlegi kapacitásnak közel a hétszeresét is elképzelhetőnek tartanák, hogy a közeljövőben a hálózatra kapcsoljanak, a jelenlegi rendszer nem éppen kedvez ezen szándéknak.

Összehasonlítva a kubai helyzettel: a karibi ország napelemes összteljesítménye 2018 végén 100 MW környékén állt, viszont a most bevezetésre kerülő szabályozásokkal ezt a számot 2030-ra 700 MW-ra szeretnék bővíteni.

Ez nem tűnik egy elérhetetlen célnak, és ha a kedvezmények célba találnak a lakosság és a vállalkozások körében, akár a sokszorosát is elérhetik a kitűzött dátumra.

A sógorok sem tétlenek

Jóval közelebbről is érkezett híradás napelemes fejlesztésről, nevezetesen Bécsből, ahol üzembe helyezték az első önellátó metróállomást.

A projekt különlegessége, hogy a szokványos napelem-panelek helyett itt napelemes fóliát használtak, ami amellett, hogy hajlékony, jóval vékonyabb és könnyebb, mint a hagyományos.

A napelem fóliát alkalmazó rendszer gazdaságosan igyekszik kihasználni a rendelkezésére álló 360 négyzetméteres felületet, és a legfőbb célja, hogy a metróállomás lehetőleg ne használjon külső forrásból származó energiát, csak ha szükséges.

A rendszer teljesítménye 60,3 kWp, ami éves szinten 62.000 kilowattórányi energia megtermelésére képes.

Ez elegendő ahhoz, hogy működtesse az állomás mozgólépcsőit, világítását, valamint a liftjeit.

Ezen felül a fejlesztéssel évi 21 tonnával kevesebb szén-dioxid kerül majd a légkörbe.

A kivitelezést végző Wien Energie szerint a napelemes fóliák kiválóan megfelelnek a céljaiknak, ugyanis statikailag ötször kevésbé terhelik az épület tetőszerkezetét, ezen kívül a villámvédelmi szabványoknak is megfelelnek vékonyságukkal.

A fejlesztés kísérleti jellegű a „Low Carb” elnevezésű EU-s projekt keretében, ám ha beválik és működőképesnek bizonyul, akkor több állomás is hasonló kiegészítést kaphat.

Guruló erőművek

A bécsi közlekedésnek egyébként is vannak már érdekességei, többek között az is, hogy újrahasznosítják az energiát, ami egyébként elveszne.

Azt is mondhatnánk, hogy az osztrák fővárosban már majdnem minden metró és villamos egy guruló kiserőmű, ugyanis a fékezéskor felszabaduló energiát visszatáplálják az egyenáramú hálózatba.

Az így nyert áramot a közelben található járművek hasznosíthatják az elinduláshoz, vagyis a rendszer folyamatos cirkulálást tesz lehetővé.

A villamosközlekedés esetében nagyon bevált a módszer: az energiaszükségletek 30%-át már ilyen módon fedezik.

A Low Carb program célja, hogy az európai nagyvárosok drasztikusan csökkenteni tudják a károsanyag-kibocsájtásukat, és ehhez kísérleti megoldásokat alkalmaznak.

2022-ben ér majd véget a projekt, és a végén a hét országból részt vevő tizenkét város kiértékeli az eredményeket és közzé teszi, remélhetőleg ezzel is segítve azt a klímacélt, hogy 2050-re az európai közösségi közlekedés szén-dioxid kibocsájtását 60%-kal csökkenteni lehessen.