Hány napelem kell ahhoz, hogy esőt csináljon a Szaharában?

Hány napelem kell ahhoz, hogy esőt csináljon a Szaharában?

A Szahara déli részén fekvő Száhel-övezetben áldatlan állapotok uralkodnak: mérhetetlen szegénység, éhínségek, járványok sújtják az egyébként egyre növekvő lakosságot.

Ahhoz, hogy ezt a problémát meg lehessen oldani, értelemszerűen arra lenne szükség, hogy a föld, amin ezek az emberek élnek, megfelelő mértékben el is tudja látni őket élelemmel.

Kutatók foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a szélerőművek és napelemek terjedése milyen hatással lehet a természetre – és itt most nem csak a fosszilis energiaforrások kiváltására kell gondolni, hanem magára a szélkerekek és napelem panelek fizikai jelenlétére is.

Egy nemrég végzet szimulációban azt vizsgálták meg, mi történne, ha a Szahara egyébként lakhatatlan, és minden szempontból használhatatlan területét átadnák a megújuló energiáknak – megdöbbentő eredményeket kaptak!

Kétszer annyi csapadék a napelemeknek és a szélturbináknak köszönhetően?

Kétszer annyi csapadék a napelemeknek és a szélturbináknak köszönhetően?

A szimulációban az egész sivatag területét szélturbinákkal tűzdelték tele, míg napelemekkel csupán az egyötödét fedték be – az előbbi nagyjából 3 terawatt energiát jelent, míg az utóbbi 79 terawattot.

Csak összehasonlításképp: a tavalyi évben a világ összes országa összesen kicsivel kevesebb, mint 0,10 terawatt megújuló energiát termelt meg – de most nem is ez volt a legfontosabb része a kísérletnek.

A tudósok ugyanis azt állapították meg, hogy ennyi zöld erőmű a jelenlegi 0,24 milliméternyi átlag napi csapadékmennyiséget 0,59 milliméterre növelné!

Árajánlatkérés itt!

Hogyan csinál a napelem esőt?

Elsőre furcsának hangozhat, hogy a szél- és naperőművek képesek hatást gyakorolni az időjárásra, de ha jobban belegondolunk, ez bizonyos értelemben teljesen logikus.

Minden ilyen telepítéskor egy tárgyat helyezünk oda, ahol eddig semmi nem volt: ez értelemszerűen változást jelent, főleg olyan területen, mint egy sivatag.

A kutatások igazolták, hogy a napelemek és szélturbinák körül a hőmérséklet és a páraképződés megnövekszik, ami hosszú távon több csapadékhoz vezethet.

A napelemek fényelnyelése hatással van a talaj menti levegő felmelegedésére, miközben a szélturbinák lapátjai pedig nem csak lassítják a szelet, de össze is keverik a lentebbi meleg levegőt a fentebbi hideggel – ezek a folyamatok pedig nagyobb páraképződést okoznak.

Folyamat innentől kezdve beindul

Folyamat innentől kezdve beindul

A párából csapadék lesz, az beindítja a vegetációt a földön, ami még több párához, tehát csapadékhoz vezet… és a végeredmény pedig az, hogy idővel a sivatag ismét kizöldül.

A kutatócsapat számított hasonló jelenségre, amikor elindította a szimulációt, de a végeredmény, hogy kétszer több csapadékot okozhat a sivatag ilyen jellegű betelepítése, még őket is megdöbbentette.

Az eredményeket felhasználva arra jutottak, hogy a korábban már említett Száhel-övezeten már azzal is lehetne segíteni, ha csupán a Szahara északnyugati negyedét borítanák be megújuló energiafarmokkal – ugyanis a megfelelő elhelyezés már önmagában is nagy előrelépés lehetne, és 0,17 milliméterrel növelné az átlag napi csapadékmennyiséget.

Vannak azért akadályok

Az elméleti terv azonban sajnos egyhamar nem fog valósággá válni – főleg amiatt, hogy a Szahara nagy része bár lakatlan, mégsem számít a senki földjének.

Több ország befolyási övezetéhez is tartozik a hatalmas sivatag, és a különféle fegyveres konfliktusok, valamint a nagy társadalmi feszültségek biztosan a gyakorlati megvalósítás útjába állnának.

De ha ezek még nem is lennének, akkor is fölmerül annak a kérdése, hogy az itt élő őslakosságot van-e joga bárkinek is megfosztani a földjétől azért, hogy napelemeket, vagy szélerőműveket telepítsenek rá.

Árajánlatkérés itt!

Pedig volt már hasonló terv

Pedig volt már hasonló terv

Néhány évvel ezelőtt a Desertec-terv született meg azért, hogy a Szahara vidékének egy részét napelem farmokkal tegye hasznossá.

Annak a projektnek a célja az lett volna, hogy Európát lássa el energiával, de a mai információk birtokában feltehetően a napelemek puszta jelenlétének is meg lett volna a hatása a térségben.

Azonban kellő mennyiségű pénz hiányában a terv nem valósulhatott meg – vannak azonban más kezdeményezések helyette!

Jelenleg Tunéziában gondolkodnak a nagy befektetők, ahonnan Olaszországot, Franciaországot, Máltát lehetne ellátni a sivatagban megtermelt 4,5 gigawatt árammal, ami körülbelül 5 millió családnak lenne elég – hogy ez vajon megvalósul-e a jövőben, még kérdéses.

Közel és mégis távol a sivatagi napelem rendszerektől

Nemrég hatalmas port kavart a hír, hogy Szaúd-Arábia koronahercege, Mohamed bin Szalmán szándéknyilatkozatot írt alá a japán Softbankkal egy óriási, 200 gigawatt teljesítményű naperőmű létrehozásáról.

Csak hogy el tudjuk képzelni: ez nagyjából Paks 50-szeresét jelenti, beleszámítva azokat az atomerőmű blokkokat is, amik felépítése még csak tervben van, de egyébként a teljes világ is csupán alig több mint 300 gigawatt energiát tud megtermelni jelenleg napelemekkel.

A hatalmas napelemfarmnak 2030-ra kellett volna elkészülnie – „volna”, mivel nem sokkal a hír felröppenése után már félre is tették a megállapodást.

Érvek és ellenérvek az óriási arab naperőmű kapcsán

Érvek és ellenérvek az óriási arab naperőmű kapcsán

Nehéz eldönteni, hogy jó döntés volt-e a terv visszamondása, vagy sem.

Az biztos, hogy Szaúd-Arábia területe alkalmas lett volna a napelem rendszer befogadására: a sivatagban rengeteg hely, és még több napfény állt volna rendelkezésre, ráadásul, mivel a légkondicionálók jelentik itt az egyik legnagyobb fogyasztást, épp a napos órákban lett volna a legnagyobb kihasználtsága a fotovoltaikus rendszernek.

Ráadásul gazdasági szempontból sem lett volna rossz döntés: a megtermelt energiát exportálta volna a környező országokba, sőt távolabbi ázsiai államokba is, vagy csatlakozott volna az egész keleti kontinenst összekötő, még csupán tervezett szuperhálózatba (valószínűleg ezért kapta meg egyébként a Softbank támogatását is).

Más szempontból viszont katasztrófát is jelenthetett volna akár a 200 milliárdos napelemes beruházás: ilyen méreteknél ugyanis ez olyan elképzelhetetlen pénzügyi és logisztikai kihívásokkal jár, ami valószínűleg a kivitelezés idejére biztosan megbolygatta volna az arab ország belső rendjét.

Szaúd-Arábia egyébként jelenleg a világ kőolajkészletének komoly százaléka felett ül, de ennek kifogyása komoly problémát jelent – valószínűleg ezért igyekeznek áttérni az elektromos áram piacára a nagy napelemes projektekkel, és az atomprogramokkal.

Meg nem valósuló tervek – vagy soha ne mondd, hogy soha?

Miért foglalkoztunk most gyakorlatilag 3 olyan tervvel, ami végül soha nem vált valóra?

Nem azért, hogy az elszalasztott lehetőségek felett szomorkodjunk – sokkal inkább azért, hogy meglássuk a lehetőséget a napelem rendszerekben.

Látszik, hogy a megújuló energia mire lenne képes ebben a világban, és a jelenlegi technológia már készen is áll erre – már csak az emberek gondolkodásával kell valamit kezdeni.

Ha Te is szeretnél legalább itt, Európa közepén tenni valamit a világ jövőjéért, és közben a havi számláktól is megszabadulnál, akkor már itt a lehetőség a kezedben!

Kérj tőlünk árajánlatot most napelem rendszerre, és válts te is környezet- és pénztárcabarát energiára!

Ajánlatkérő űrlap

Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.

Kérdésed van?
Tedd fel nekünk itt!
Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.