Az oldalunkon leírtak a 2022. október 31. előtti állapotra vonatkoznak, így előfordulhat, hogy bizonyos információk már nem aktuálisak. Oldalunk frissítése folyamatban van.

Hány napelem kell ahhoz, hogy esőt csináljon a Szaharában?

Hány napelem kell ahhoz, hogy esőt csináljon a Szaharában?

A Szahara déli részén fekvő Száhel-övezetben áldatlan állapotok uralkodnak: mérhetetlen szegénység, éhínségek, járványok sújtják az egyébként egyre növekvő lakosságot.

Ahhoz, hogy ezt a problémát meg lehessen oldani, értelemszerűen arra lenne szükség, hogy a föld, amin ezek az emberek élnek, megfelelő mértékben el is tudja látni őket élelemmel.

Kutatók foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a szélerőművek és napelemek terjedése milyen hatással lehet a természetre – és itt most nem csak a fosszilis energiaforrások kiváltására kell gondolni, hanem magára a szélkerekek és napelem panelek fizikai jelenlétére is.

Egy nemrég végzet szimulációban azt vizsgálták meg, mi történne, ha a Szahara egyébként lakhatatlan, és minden szempontból használhatatlan területét átadnák a megújuló energiáknak – megdöbbentő eredményeket kaptak!

Kétszer annyi csapadék a napelemeknek és a szélturbináknak köszönhetően?

Kétszer annyi csapadék a napelemeknek és a szélturbináknak köszönhetően?

A szimulációban az egész sivatag területét szélturbinákkal tűzdelték tele, míg napelemekkel csupán az egyötödét fedték be – az előbbi nagyjából 3 terawatt energiát jelent, míg az utóbbi 79 terawattot.

Csak összehasonlításképp: a tavalyi évben a világ összes országa összesen kicsivel kevesebb, mint 0,10 terawatt megújuló energiát termelt meg – de most nem is ez volt a legfontosabb része a kísérletnek.

A tudósok ugyanis azt állapították meg, hogy ennyi zöld erőmű a jelenlegi 0,24 milliméternyi átlag napi csapadékmennyiséget 0,59 milliméterre növelné!

Hogyan csinál a napelem esőt?

Elsőre furcsának hangozhat, hogy a szél- és naperőművek képesek hatást gyakorolni az időjárásra, de ha jobban belegondolunk, ez bizonyos értelemben teljesen logikus.

Minden ilyen telepítéskor egy tárgyat helyezünk oda, ahol eddig semmi nem volt: ez értelemszerűen változást jelent, főleg olyan területen, mint egy sivatag.

A kutatások igazolták, hogy a napelemek és szélturbinák körül a hőmérséklet és a páraképződés megnövekszik, ami hosszú távon több csapadékhoz vezethet.

A napelemek fényelnyelése hatással van a talaj menti levegő felmelegedésére, miközben a szélturbinák lapátjai pedig nem csak lassítják a szelet, de össze is keverik a lentebbi meleg levegőt a fentebbi hideggel – ezek a folyamatok pedig nagyobb páraképződést okoznak.

A folyamat innentől kezdve beindul

Folyamat innentől kezdve beindul

A párából csapadék lesz, az beindítja a vegetációt a földön, ami még több párához, tehát csapadékhoz vezet… és a végeredmény pedig az, hogy idővel a sivatag ismét kizöldül.

A kutatócsapat számított hasonló jelenségre, amikor elindította a szimulációt, de a végeredmény, hogy kétszer több csapadékot okozhat a sivatag ilyen jellegű betelepítése, még őket is megdöbbentette.

Az eredményeket felhasználva arra jutottak, hogy a korábban már említett Száhel-övezeten már azzal is lehetne segíteni, ha csupán a Szahara északnyugati negyedét borítanák be megújuló energiafarmokkal – ugyanis a megfelelő elhelyezés már önmagában is nagy előrelépés lehetne, és 0,17 milliméterrel növelné az átlag napi csapadékmennyiséget.

Vannak azért akadályok

Az elméleti terv azonban sajnos egyhamar nem fog valósággá válni – főleg amiatt, hogy a Szahara nagy része bár lakatlan, mégsem számít a senki földjének.

Több ország befolyási övezetéhez is tartozik a hatalmas sivatag, és a különféle fegyveres konfliktusok, valamint a nagy társadalmi feszültségek biztosan a gyakorlati megvalósítás útjába állnának.

De ha ezek még nem is lennének, akkor is fölmerül annak a kérdése, hogy az itt élő őslakosságot van-e joga bárkinek is megfosztani a földjétől azért, hogy napelemeket, vagy szélerőműveket telepítsenek rá.

Pedig volt már hasonló terv

Pedig volt már hasonló terv

Néhány évvel ezelőtt a Desertec-terv született meg azért, hogy a Szahara vidékének egy részét napelem farmokkal tegye hasznossá.

Annak a projektnek a célja az lett volna, hogy Európát lássa el energiával, de a mai információk birtokában feltehetően a napelemek puszta jelenlétének is meg lett volna a hatása a térségben.

Kellő mennyiségű pénz hiányában a terv nem valósulhatott meg – vannak azonban más kezdeményezések helyette!

Jelenleg Tunéziában gondolkodnak a nagy befektetők, ahonnan Olaszországot, Franciaországot, Máltát lehetne ellátni a sivatagban megtermelt 4,5 gigawatt árammal, ami körülbelül 5 millió családnak lenne elég – hogy ez vajon megvalósul-e a jövőben, még kérdéses.

Közel és mégis távol a sivatagi napelem rendszerektől

Nemrég hatalmas port kavart a hír, hogy Szaúd-Arábia koronahercege, Mohamed bin Szalmán szándéknyilatkozatot írt alá a japán Softbankkal egy óriási, 200 gigawatt teljesítményű naperőmű létrehozásáról.

Csak hogy el tudjuk képzelni: ez nagyjából Paks 50-szeresét jelenti, beleszámítva azokat az atomerőmű blokkokat is, amik felépítése még csak tervben van, de egyébként a teljes világ is csupán alig több mint 300 gigawatt energiát tud megtermelni jelenleg napelemekkel.

A hatalmas napelemfarmnak 2030-ra kellett volna elkészülnie – „volna”, mivel nem sokkal a hír felröppenése után már félre is tették a megállapodást.

Érvek és ellenérvek az óriási arab naperőmű kapcsán

Érvek és ellenérvek az óriási arab naperőmű kapcsán

Nehéz eldönteni, hogy jó döntés volt-e a terv visszamondása, vagy sem.

Az biztos, hogy Szaúd-Arábia területe alkalmas lett volna a napelem rendszer befogadására: a sivatagban rengeteg hely, és még több napfény állt volna rendelkezésre, ráadásul, mivel a légkondicionálók jelentik itt az egyik legnagyobb fogyasztást, épp a napos órákban lett volna a legnagyobb kihasználtsága a fotovoltaikus rendszernek.

Ráadásul gazdasági szempontból sem lett volna rossz döntés: a megtermelt energiát exportálta volna a környező országokba, sőt távolabbi ázsiai államokba is, vagy csatlakozott volna az egész keleti kontinenst összekötő, még csupán tervezett szuperhálózatba (valószínűleg ezért kapta meg egyébként a Softbank támogatását is).

Más szempontból viszont katasztrófát is jelenthetett volna akár a 200 milliárdos napelemes beruházás: ilyen méreteknél ugyanis ez olyan elképzelhetetlen pénzügyi és logisztikai kihívásokkal jár, ami valószínűleg a kivitelezés idejére biztosan megbolygatta volna az arab ország belső rendjét.

Szaúd-Arábia egyébként jelenleg a világ kőolajkészletének komoly százaléka felett ül, de ennek kifogyása komoly problémát jelent – valószínűleg ezért igyekeznek áttérni az elektromos áram piacára a nagy napelemes projektekkel, és az atomprogramokkal.

Meg nem valósuló tervek – vagy soha ne mondd, hogy soha?

Miért foglalkoztunk most gyakorlatilag 3 olyan tervvel, ami végül soha nem vált valóra?

Nem azért, hogy az elszalasztott lehetőségek felett szomorkodjunk – sokkal inkább azért, hogy meglássuk a lehetőséget a napelem rendszerekben.

Látszik, hogy a megújuló energia mire lenne képes ebben a világban, és a jelenlegi technológia már készen is áll erre – már csak az emberek gondolkodásával kell valamit kezdeni.

Ha Te is szeretnél legalább itt, Európa közepén tenni valamit a világ jövőjéért, és közben a havi számláktól is megszabadulnál, akkor már itt a lehetőség a kezedben!

Töltsd ki űrlapunkat, hogy a Te megyédben illetékes napelem kivitelező partnerünk felvehesse Veled a kapcsolatot, és válts te is környezet- és pénztárcabarát energiára!

Töltsd ki most árajánlatkérő űrlapunkat

Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.
Érdekelnek AKCIÓK, újdonságok! Kérem, hogy ezekről is értesítsenek hírlevelek formájában.

Kérdésed van?
Tedd fel nekünk itt!
Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.
Érdekelnek AKCIÓK, újdonságok! Kérem, hogy ezekről is értesítsenek hírlevelek formájában.