Eritrea fővárosa igazi napelem paradicsom, miközben Európa a klímaváltozás elleni harc élére állt

A 23. klímakonferencia

A 2017-es konferencia november 18-án ért véget a 23. Klímakonferencia, amelyet Bonn városában tartottak.

A találkozó célja az volt, hogy az ENSZ tagjai felmérjék a jelenlegi állapotokat, és tervezetet készítsenek arra, hogy milyen szabályrendszerek mentén lehet elérni a párizsi egyezménybe foglalt célokat.

A következő konferencia 2018 decemberében lesz, és szintén egy európai országban, Katowicében foglal majd helyet.

Ezen a tárgyaláson fogják majd véglegesíteni a szabályokat, miután októberben az ENSZ kimutatást fog készíteni az addig elért eredményekről.

Már a helyszínválasztások is árulkodóak, hiszen csupa Európában található városról beszélünk.

Ennek egyik oka az, hogy az USA úgy döntött, kiszáll a párizsi egyezményből, mivel gazdaságilag hátrányos számára.

Emanuel Macron akkor azt nyilatkozta, hogy tárt karokkal fogadnak minden olyan kutatót, aki emiatt máshol kívánja folytatni tevékenységét, és mára kiderült, hogy komolyan is gondolta, amit mondott.

Immár több, mint 12 amerikai tudós dolgozik francia támogatással, és a jelentkezők száma egyre csak növekszik.

A konferencia egyik kimutatása szerint több mint negyed millióan halnak majd meg, csak a klímaváltozás hatásai miatt a közeljövőben.

Ez a szám is jól mutatja, hogy milyen nagy szükség van arra, hogy mielőbb cselekedjünk, és felvegyük harcot.

Az Európai Unió szerepvállalása

Az Európai Unió már korábban is igyekezett tenni azért, hogy minél inkább biztosítsa a fenntartható fejlődést.

2016-ban tették közzé az úgynevezett „téli csomagot”, ami az Unió 2020 utáni közös klímapolitikáját tartalmazza.

A terv által kitűzött cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest, 27%-os energiahatékonyság javulás elérése, és legalább 27%-os megújuló arány.

Mindezt 2030-ig kéne teljesíteni, azonban a tervnek van egy súlyos hibája.

A kivitelezés egyáltalán nincs lebontva az egyes tagállamok szintjére, így a legtöbb feladat alól nagyon könnyen ki lehet bújni.

Talán pont ezért is volt fontos a 2017 december 12-én tartott Oneplanet Summit (Egy Föld Csúcstalálkozó).

Az Egy Föld Csúcstalálkozó

Forrás: un.org

Nem véletlen, hogy pont a történelmi párizsi egyezmény napjának második évfordulóján tartották ezt a gyűlést.

A fő oka ugyanis Trump nyári bejelentése, amikor is az amerikai elnök közölte, hogy az Egyesült Államok kilép az egyezményből, ezzel komoly gazdasági problémákat okozva a törekvéseknek.

Erre válaszul Franciaország jelenlegi elnöke, Macron azonnal a klímaváltozás elleni harc élére állt, aminek eredményeként közel 50 állam képviselője, a Világbank elnöke Jim Yong Kim, maga Macron és António Guterres, az ENSZ főtitkára igyekszik választ találni a felmerült kérdésekre.

A fejlett országok ugyanis 100 millió dollárnyi összeggel tervezik segíteni a rászoruló államokat, így Trump döntése nyomán komoly űr keletkezett.

A téma fontosságát bizonyítja az is, hogy Macron felajánlotta, hogy Franciaország évi 5 milliárd euróval járul hozzá az összeghez.

A maradék pénz összeszedésével kapcsolatban is vannak már tervek, azonban a legfőbb cél az lenne, hogy az egyes államok helyét a nagyvállalatok és magáncégek vegyék át, ugyanis ez közös érdekünk, hiszen a folyamatos felmelegedés mindenki életére kihatással van.

Amennyiben igaznak bizonyulnak az előrejelzések, úgy akár a földi lét pusztulásához is vezethet a folyamat, amennyiben nem teszünk ellene.

Az ENSZ főtitkára azonban bizakodó.

Beszédében elmondta, hogy a tudomány és a technológia nagyon fontos szövetségesek ebben a harcban.

A tudomány ugyanis eddig még pontosan jelezte előre a várható folyamatokat, míg a technológiai fejlődésnek hála, a megújuló energiaforrásokra való átállás egyre olcsóbb.

Pozitívumok a mindennapi életben

Forrás: index.hu

Bár kétségkívül igaz, hogy nem nagyon tud beleszólni az egyszerű ember az ehhez hasonló nagy horderejű politikai és gazdasági döntésekbe, mégis ezek óriási hatással lehetnek mindennapi életünkre.

Képzeljük csak el, hogy milyen lenne az élet, ha a városunk közvilágítását, teljes mértékben önellátó napelem rendszerek biztosítanák.

Az adónkból befolyt pénzek egy jó részét át lehetne csoportosítani, ami az élet más területeit könnyítheti meg számunkra.

Ráadásul a fentebbi események bizonyítják, hogy az Unió elköteleződött az alternatív energiahordozók mellett.

Ez azzal is együtt jár, hogy valószínűsíthetően egyre gyorsabb ütemben fog majd fejlődni ez az ágazat a régiónkban.

Ez pedig egyet jelent azzal is, hogy a magánemberek számára is egyre könnyebben és olcsóbban elérhetővé válik majd a megújuló energia használata, illetve a cégek számára is egyre jobb befektetés lesz ez a terület.

Aszmara példája

Több magyar város is komoly eredményeket ért már el, világ szinten is, ha a környezetvédelemről, és a napelemek felhasználásáról van szó.

Most azonban nézzünk egy külföldi példát arra, hogy miért is érdemes váltani, és egyre inkább elősegíteni a fenntartható fejlődést.

Eritrea fővárosáról beszélünk, Aszmaráról.

Forrás: origo.hu

Az afrikai ország a világ legszegényebb államainak egyike, elszigeteltség szempontjából gyakran Észak-Koreához hasonlítják.

Mégis pár éve elkezdtek napenergiával működő utcai lámpákat telepíteni a főváros legforgalmasabb útszakaszaira.

Mára azonban annyira megtetszett a lakosságnak és a vezetésnek is az új helyzet, hogy a projekt túllépett a kísérleti fázison és komoly, hosszú távú terv részévé vált.

Jelenleg összesen 10 kilométeres szakaszon biztosítják a közmegvilágítást a nap energiájának a felhasználásával, ami nem kis spórolást jelent a városnak.

Mind a település, mind az ország óriási fejlődésen megy keresztül az utóbbi években, ami nem véletlen, hiszen ez a példa is mutatja, hogy milyen előrelátó és okos stratégiát követnek.

Afrika egyébként is rendkívül kedvező hely a napenergia felhasználásának szempontjából, mégis a legtöbb tiszta energiát vízerőművek segítségével nyerik, ami már csak azért is különös, hiszen ez az elem eléggé hiányzik ezen a kontinensen.

Forrás: origo.hu

A technológiai fejlődés, és az európai, illetve globális segítségnyújtás azonban nagymértékben elősegíti ennek a helyzetnek a megváltoztatását, így a közeljövőben komoly lehetőségeket lehet majd kihasználni Afrikában.

Magánemberi szerepvállalás

Az állami és céges felajánlások nagyon sokat lendítenek az ügyön, de ne felejtsük el, hogy valóban mindannyiunk jövőjéről beszélünk, így magánemberként is szerepet kell vállalnunk ebben az ügyben.

Ráadásul a jó hír az, hogy önfeláldozásról szó sincs.

Hála a folyamatos fejlődésnek a napelem rendszerekbe való befektetés néhány év alatt megtérülhet, és egyre olcsóbb is.

Emiatt egyre kisebb befektetést igényel, míg a hasznát egyre hamarabb érezhetjük majd.

És ki ne akarná úgy védeni a természetet, hogy ráadásul még a saját életét is megkönnyíti vele, ráadásul nem is kicsit.

Én biztosan, és azt javaslom másoknak is, hogy ha tehetik, gondolkozzanak el azon, hogy napelemet telepítsenek akár üzleti, akár magán célból, hiszen ennél jobb befektetést manapság elképzelni sem lehetne.